Apad a kasszák vagyona
Folytatódott a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári vagyonok erodálódása az első negyedévben – ez derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség most közzétett adataiból. A szövetség kötelékébe tartozó magánkasszák vagyona 7,4 milliárd forinttal, 1745 milliárdra csökkent március végére. Ez nem meglepő, hiszen a vizsgált időszakban a tőkepiacok és a hazai állampapírpiac is gyengélkedett. Emellett hasonló eredményt publikált néhány hete a pénzügyi felügyelet is a szektor első negyedévéről; a hatóság adatai szerint a magánkaszszák portfólióiban az első negyedév végére 1861,2 milliárd maradt, 8,4 milliárddal kevesebb, mint amennyi az év végén volt.
Az önkéntes nyugdíjkasszáknál még nagyobb volt a vagyoncsökkenés, ez a piaci veszteségek mellett az egyéni számlákról történt kifizetések eredménye is. A Stabilitás tagpénztárai 36,4 milliárd forintot veszítettek, így összvagyonuk 413,8 milliárdra zsugorodott. Arányaiban véve a banki és biztosítói hátterű kasszák veszítették a legkevesebb, a független pénztárak pedig a legtöbb pénzt.
A Stabilitás pozitív jelként értékeli, hogy bár a nyugdíjpénztári vagyonok csökkenése nem állt meg az év első negyedében sem, de a pénz- és tőkepiaci tendenciát követve a zsugorodás mértéke jelentősen elmaradt az előző negyedévihez képest. A pénz- és tőkepiac a vizsgált időszak végére stabilizálódott, így a szövetség szerint reális esélye van annak, hogy az elmúlt időszak nyugdíjpénztári veszteségei hosszú távon „visszapótlódjanak”. Ez a folyamat egyértelműen látszik a most még nem publikált, de már a pénztárak birtokában lévő második negyedévi hozamadatokból, amelyek vélhetően több évre visszamenőleg is az egyik legsikeresebb negyedéves mutatóknak minősíthetők.
Ezt egyébként alátámasztja a magánpénztári nyugdíjalapok árfolyamának alakulása. A kasszák ez év elejétől teszik közzé naponta az egyes portfóliók árfolyamát, és a MoneyMoon adatai szerint azóta nyolc olyan alap is volt, amely már két számjegyű hozamot ért el.
Ami a taglétszámot illeti, a Stabilitás-tag magánpénztáraknál 26 ezerrel, 2,78 millióra nőtt a tagok száma, főleg a pályakezdő fiatalok belépésének köszönhetően. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a taglétszám 7,3 ezer fővel, 1,23 millióra zsugorodott, ez elsősorban a rendszert elhagyókkal magyarázható. A felügyelet és a piaci szereplők is többször figyelmeztették a tagokat, hogy alaposan fontolják meg a pénztárváltást, mert vagyonokat bukhatnak egy-egy felelőtlen döntéssel, ennek ellenére a magánkasszát váltók száma 97,5 ezerre nőtt.
A szövetség egészségpénztárainak taglétszáma 13,8 százalékkal, 745,6 ezerre növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A tagok valamivel több mint egymilliárd, a munkáltatók pedig nem egészen hétmilliárd forintot fizettek be az egészségpénztári számlákra. Az előző negyedévhez képest nőtt az egyéni egészségpénztári számláról való költés összege, ez arra utal, hogy a tagok felhasználják az egészségpénztári megtakarításaikat.
Az egészségpénztárakat erősen érintik az adózással kapcsolatos változások. „Az új adótörvény hatására várhatóan az egészségpénztári tagok száma nem, de az általuk felhasználható összegek csökkennek, hiszen csak néhány munkáltató vállalja majd magára a béren kívüli juttatások 25 százalékos adóterhét” – mondja Lehoczky László, a szövetség egészségbiztosítási tagozatának elnöke. Ám az önkéntes pénztári tagság így is megéri; a munkáltató kedvezményesen adózik a befizetések után, és az egyéni adókedvezmény mértéke is változatlan, s az igénybe vehető szolgáltatásoknál jelentős kedvezményeket érvényesíthet a tag, hiszen a kassza nagybani vevőként kedvezőbb ajánlatokat kaphat. VG
