Teljesítette a penzumot az OTP, de maradtak kérdőjelek
Aggasztó lehet azonban, hogy ezt több olyan faktor is segítette, amely nem feltétlenül tűnik fenntarthatónak (a 3 százalékos effektív adókulcs a második negyedévben még az első negyedéves 37 százalékos érték után sem megnyugtató, bár az első féléves átlag így 20 százalék közelében van csoportszinten) – írja a Cashline.
A nettó kamatbevételek a második negyedévben szőkültek az első negyedévhez képest, amelyet nem kompenzált a díj- és jutalékbevételek, valamint egyéb bevételek emelkedése (bár a hitelezés gyakorlatilag stagnált az első negyedévhez képest a fékek behúzása miatt). A nettó kamatmarzs csoportszinten 5,77 százalékra csökkent 6,58 százalékról, amely egybevág korábbi várakozásunkkal (az első negyedévben a bank minden többletterhet áthárított ügyfeleire, amelyet nem véltünk fenntarthatónak). A jelenség egyébként nem csak a hazai egységeket érintette, hanem több külföldi leányt is.
Érdekes, hogy az orosz és ukrán egységeknél növekedni tudott ez az érték, amely részben annak köszönhető, hogy a tervezettnél kevesebb hitelszerződést ütemeztek át (ez rövid távon pozitív az eredményesség szempontjából, de a későbbiekben duplán üthet vissza). A bolgár DSK számait a negyedéves bázison duplázódó céltartalékképzés húzta le.
Ezzel összhangban a céltartalékképzés csoportszinten negyedéves bázison 22 százalékkal nőtt, éves bázison majdnem megnégyszereződött, a problémás hitelek aránya csoportszinten 5.7 százalékról 7.4 százalékra emelkedett. Az ukrán leánynál ez 11.2 százalékra emelkedett, míg az orosz egységnél 13.9 százalékra ugrott.
Bár a menedzsment megerősítette az idei 150 milliárd feletti nettó profitra vonatkozó tervét, a gyorsjelentésben több olyan egyszeri tételt látunk, amely megkérdőjelezi a fenntarthatóságot. A mostani árfolyamszintek tekintetében a kezdeti lelkesedést akár egy profitrealizálás is követheti.
