Rövidtávon biztosan problémák léphetnek fel az alacsony szinten ragadó kereslet miatt, míg hosszabbtávon egyre inkább kitolódik a klasszikus félelem a készletek kimerüléséről, és az energiahordozó árrobbanásáról, vagyis a vártnál később üthet be a kínálat oldali árfelhajtó erő.
Erre utal a contango jelensége is, vagyis hogy csökken a prémium a rövid futamidejű és a hosszabb időtávra kötött kontraktusok között, mivel a befektetők most kevésbé szívesen ragadnak kőolaj-kötésekben. Ahogy a contango erősödik, úgy zuhannak a hosszú tartalékolásra kötött szerződések, ez pedig tovább fokozhatja az árnyomást az energiahordozón – véli Jonathan Kornafeld, a szingapúri Hudson Capital Energy igazgatója. A legújabb technikai elemzések azt sugallják, hogy 60 dollár körül foghat padlót a mostani zuhanásában az árfolyam. A múlt heti 8,4 százalékos heti veszteség után a hétfőt is árfolyam eséssel fejelte meg a jegyzés, vészesen közel kerülve a 65 dolláros ellenálláshoz: 65,41-ig esett egy hordó west texas intermediate (WTI) ára. Elemzők szerint 65 dollár alatt folytatódik majd az áresés. Az északi tengeri brent ára 64,49 dollárig süllyedt.
„Elég nagy még a rendszer kapacitása ahhoz, hogy ne kelljen mindent az iráni olajra-készletre helyezni” – mondja Edward Meir, az MF Global Ltd. elemzője, utalva a világ negyedik legnagyobb kitermelője és a nyugati felhasználók között kirobbant feszültségre. Irán újabb rakéta tesztjei, és nukleáris kapacitásának további bővítése sem volt elég bizonytalansági faktor a kőolajár-zuhanás megállítására. „A részvénypiaci gyengélkedés, és az erősödő amerikai deviza 65 dollárra lökte a nyersolaj árfolyamát”– összegzi a helyzetet Hannes Loacker, a Raiffeisen Zentralbank bécsi szakértője. A múlt heti amerikai tartalék adatok nagyon rosszul alakultak az olaj szempontjából. Érdekes lenne, ha ezen a héten is megismétlődne az állomány megugrása” – teszi hozzá Loacker.
A mostani zuhanásért egyértelműen fundamentális okok felelnek, miközben a nagy intézményi befektetők továbbra is az árcsúcsot vizionálják. Az amerikai tartalék adatok szinte az összes energiahordozó esetében évtizedes csúcsokra szöktek, köszönhetően a továbbra is visszafogott keresletnek. A fűtőolaj és a kerozin tartalékállománya 1983 óta nem volt ilyen magas szinten az Egyesült Államokban, de a rotterdami kikötőben is rekord szintű tartalékkészlet halmozódott fel. Az amerikai makrogazdasági helyzetről szóló hírek, például a tartós termékek megrendelés állományának meredek esése a múlt héten, további erős kérdőjeleket hagyott egy esetleges gyorsuló gazdasági kilábalás esélyeiről. Ugyanakkor ezen a héten javuló makro adatokra számítanak az elemzők, amelyek akár meg is fordíthatják a fekete arany árfolyam süllyedését. Például, hogy egy éves csúcsra szökhetett a fogyasztói bizalmi index szeptemberben az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb kőolaj felhasználójánál, erről ma teszi közzé adatait a Conference Board.
Elemzések szerint a mostani csúcsot a 70 dolláros árfolyam jelentette, hosszabb távon ennél a szintnél lejjebb stabilizálódhat a jegyzés. A kőolaj mozgását nagyban meghatározza a spekulatív tőkeáramlás, míg tavaly nyáron 140 dollárra futott fel egy hordó ára, ősszel már hirtelen összeesett 36 dollárra. Energiapiaci szakértők szerint, érdekesség, hogy tavaly őszig követte a gáz világpiaci ára a nyersolaj árfolyammozgását, azóta viszont elszakadt egymástól a két jegyzés: a kőolaj közel 60 százalékot visszakapaszkodott (csak idén 47 százalékot emelkedett a WTI árfolyama), míg a gáz-ár továbbra is a mélyben ragadt. „Az ok egyszerű: a kőolaj piacot olyan kartellek mozgatják, mint a világkitermelés 40 százalékát biztosító OPEC, míg a gáz piacon nincs hasonló szervezet” – véli Francisco Blanch, a Bank of America szakértője. Hozzáteszi, hogy az OPEC piaci beavatkozásai nélkül, valószínűleg sokkal alacsonyabb szinten ragadna a fekete arany árfolyama.
Az IHS Cambridge Energy Research Associates elemzése szerint sem indokolja a fundamentális helyzet a 70 dollár fölötti jegyzést. Középtávon is akár a keresleti oldal alakulása maradhat döntő az árfolyam mozgatásában, vagyis a kínálati-félelem, hogy kifogynak a tartalékok, még jó időre kitolódik. Ezt azzal indokolja a szervezet, hogy új lelőhelyekre bukkantak azok a vállalatok, amelyek sikeresen végeztek lelőhelyek után kutatást az elmúlt időszakban. Nyugat Afrika partjairól már most úgy beszélnek, mint „Afrika északi-tengere.”
Ghánában 200 milliárd hordónyi tartalékot remélnek a nemrég felfedezett mezőkben, míg intenzív keresés folyik Sierra Leone partjainál. Korábban Brazília észak-keleti partszakaszán találtak nyersolajat. Közben a nagy közel-keleti kitermelők is felfuttatják kapacitásaikat, például Szaúd-Arábia idén 12,4 millió hordóra növelte a napi átlagos kitermelését, a tavalyi 11,1 millióról.
Az IHS számításai szerint a jelenleg ismert területeken 10 milliárd hordónyi nyersanyag nyugszik. Az OECD-országokban jelentkező viszonylagosan gyenge fogyasztás elvileg lefojtja az olajár emelkedési potenciálját, de néhány tényezőt érdemes szem előtt tartani. „Először is, elképzelhető, hogy hasonló árutőzsdei befektetések történnek, mint a legutóbbi buborék előtt. Másodszor, az felívelő területre irányuló beruházásokban tetten érthető jelentős visszaesés a termelőkapacitások elégtelen mértékű bővülését, így a kereslet-kínálat ingatag egyensúlyát vonja maga után” – vázolta Jakub Zidon, az Erste Group olaj- és gázipar elemzője. Az Erste elemzői nem zárják ki, hogy az olajár átmenetileg akár lejjebb is csúszhat időnként, ám kitartanak a hosszú távra szóló hordónkénti 70 dolláros előrejelzésük mellett.
