Óriási hozamkülönbségek a nyugdíjpénztáraknál - nézze meg a sajátját!

Lépj be, lépj át! – erre biztatnak a magánnyugdíjpénztárak. Ha azonban magánnyugdíjpénztárról van szó, alaposan meg kell fontolni a kassza- és portfólió-választást – ez lehet a legfőbb tanulsága az idei esztendőnek. A tavalyi eredmények alapján nem biztos, hogy jó ötlet váltani: 2008 legjobb hozamot elért pénztára, az Axa ugyanis az idei hozamlisták végefelé kullog, a tavalyi nagy vesztes, az OTP-s növekedési alap pedig az idén kifejezetten jól teljesít.

A korábban javarészt egymást másoló, és a hozamok terén viszonylag egységes eredményt felmutató pénztáraknak legkésőbb az idén január 1-től be kellett vezetniük a választható portfóliós rendszert. Ennek keretében minden piaci szereplő indított háromféle nyugdíjalapot: egy alacsony kockázatú, úgynevezett klasszikusat , amelyet a közvetlenül nyugdíj előtt állóknak ajánlanak, egy legalább 40 százalékos arányban részvényeket tartalmazó úgynevezett növekedési portfóliót, amelyet azoknak célszerű választani, akiknek legalább 15 évük van még hátra a nyugdíjig, és egy kockázatosságában a kettő között elhelyezkedő, úgynevezett kiegyensúlyozott alapot.

Szintén újdonság az idén, hogy a kasszáknak naponta közzé kell tenniük portfólióik árfolyamadatait a honlapjukon, illetve a pénzügyi felügyelet oldalán. Ezekből a számokból pedig akár napra lebontva is világosan látszik, milyen teljesítményt ért el egy-egy nyugdíjalap. Kezdetben a pénztárak egyébként berzenkedtek az egység alapú elszámolás bevezetése miatt, mondván a hosszú távú megtakarításoknál nincs sok értelme a napi árfolyamszámításnak, csak az adminisztrációs terheket növeli. Az idei szép eredmények láttán azonban valószínűleg már nem ennyire bánják az adatközlést, hiszen ennek segítségével sokkal könnyebben megnyugtathatják a tavalyi rossz eredmények miatt aggódó pénztártagokat.

Szeptemberben ugyanis a MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai alapján már egyetlen olyan pénztári portfólió sem akadt, amelynek az idén január óta csökkent volna az árfolyama, sőt néhány alap teljesítménye a 20 százalékot is meghaladta bő kilenc hónap alatt. A vagyonkezelők azonban nem voltak egyformán ügyesek, illetve szerencsések: hatalmas eltérések vannak ugyanis az egyes kategóriákon belül a teljesítményekben.

A klasszikus alapokon belül volt a legkisebb eltérés: ezek hozama január 1 és szeptember 11-e között 5,35 és 13,07 százalék között szóródott. A kategória-győztes a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár portfóliója lett, de rajta kívül még három kasszának sikerült 10 százalék fölötti hozamot elérnie klasszikus alapjaival. A lista legvégén a Budapest Országon Magánnyugdíjpénztár áll, de viszonylag gyengén teljesít a tavalyi győztes, az Axa portfóliója is.

A kiegyensúlyozott alapok körében még nagyobb a szórás. A győztes ebben a kategóriában is a Dimenzió alapja lett, amelyik szeptember 11-ére csaknem 16 százalékot szedett magára. Az ezüstérmes pedig – akárcsak a klasszikus alapoknál az ING lett, szintén 15 százalék fölötti teljesítménnyel. A részvénypiacok emelkedését a pénztárak többsége a kiegyensúlyozott alapoknál jól használta ki, és 10 százalék fölötti hozamot ért el az év eleje óta, néhány kassza azonban kifejezetten „betlizett”, ami a teljesítményét illeti. Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár még 5 százalékos hozamot sem tudott felmutatni, az Axa-csoport két kasszája (Axa és Premium) pedig a részvénypiacok és az állampapírpiac szárnyalása ellenére is alig 0,5-1,5 százalékos hozamot ért el.

A legnagyobb különbség a növekedési portfóliók hozamában mutatkozott. A kategória-győztes Quaestor több mint 25 százalékos hozamot ért el, a leggyengébben szereplő axás alapnak 3 százalékot sem sikerült magára szednie. A dobogós helyeken egyébként a kötelezően előírt 40 százalékosnál magasabb részvénykitettséggel operáló pénztárak állnak: az OTP és az ING hozamai is meghaladják az idén a 20 százalékot, vagyis úgy tűnik, beváltak a hosszú távra meghirdetett stratégiák.