Össztűz a devizahitelekre

Extra tőkekövetelményt írna elő az Európai Bizottság a lakóingatlan fedezete mellett nyújtott, devizaalapú hiteleknél az azokat folyósító hitelintézetek számára, így tovább csökkenhet az idegen fizetőeszközben nyújtott kölcsönök súlya a bankok új kihelyezésein belül. A vonatkozó direktívában (CRD) eszközölt szigorítást az unió szerint az indokolja, hogy a piaci szereplők eddig figyelmen kívül hagyták a témában kiadott – nem kötelező érvényű – ajánlásokat.

A pótlólagos tőkekövetelmény arra a nem hazai devizában denominált, lakóingatlan-fedezetű kitettségrészre vonatkozna, amelynél a hitelösszeg fedezethez viszonyított aránya (LTV) meghaladja az ötven százalékot. A pótlólagos tőkekövetelmény viszont igen szigorú: ha például a hitelintézet a fedezet értékének 100 százalékánál is magasabb hitelösszeget folyósít, a 100 százalékot meghaladó rész 1250 százalékkal súlyozandó, azaz a banknak ezt a kitettségrészt teljes egészében szavatolótőkével kell fedezni. (Lényeges ugyanakkor, hogy nem kell alkalmazni a pótlólagos tőkekövetelményt a módosítás a hatálybalépését megelőzően fennálló állományra.)

A lapunknak nyilatkozó hazai hitelintézetek eltérően reagáltak a várható módosításra. Az FHB Jelzálogbank szerint a tervezet a jelenlegi állapotában túlreagálása a válsághelyzetnek, mértéke nem konzisztens a CRD által más kitettségekre megállapított kockázati súlyokkal. Emellett – mutattak rá a hitelintézetnél – a tervezett módosítás tapasztalati adatokkal nem alátámasztott, ráadásul prociklikus hatású. Természetesen – tették hozzá – ésszerű szabályokkal lenne értelme a szabályozásnak (az FHB sokszor hangsúlyozta a devizahitelekben lévő kockázatokat), de a helyzet túlreagálása többet árt, mint használ.

Az MKB Bank stratégiai elemzője arra hívta fel a figyelmet: hasonló döntésnél kellő felkészülési időt kell hagyni a bankok számára az átálláshoz. Ebben az esetben is meg kell különböztetni ugyanakkor a „konvergáló” országokban az euróalapú hitelezést: tekintettel arra, hogy a hitelek futamideje alatt nagy valószínűséggel megtörténik a valutaváltás, így nem köthető lényegesen nagyobb kockázathoz az euróban nyújtott lakáshitel. Mindezek mellett egy hasonló intézkedés hosszabb távon a tőkeköltségek növelésével járhat, ez drágíthatja a hiteleket. Ez csökkentheti a forint- és a devizahitelek közötti kamatkülönbözetet, ami szintén hosszabb távon eredményezhet átsorolást a különböző denominációjú lakáshitelek között – mutattak rá a hitelintézetnél.

A tervezett módosítás ugyanakkor nem valószínű, hogy óriási változásokat indukálna a hazai piacon: a magyarországi bankok ugyanis többnyire már most megkövetelik az 50 százalékos önrészt az ingatlan fedezete mellett nyújtott jelzálog-, illetve lakáshiteleknél. Emellett az új, ingatlanalapú hiteleken belül folyamatosan csökken a devizában nyújtott tételek aránya: júliusban a frissen kihelyezett lakáshitelek majdnem felét már forintban nyújtották.

A közeljövőben a devizahitelek magyarországi versenyképességének csökkenését – emelték ki a CIB Banknál – az befolyásolhatja komolyan, ha az MNB tovább folytatja az alapkamat mérséklését, így a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészletei újra elérhetik a devizahitelekéinek mértékét. Ha pedig havonta ugyanannyit kell egy ügyfélnek fizetnie egy forintalapú hitelért, mint egy devizahitelért, akkor az adósok nagy többsége valószínűleg a forintalapú hitelt választja, hiszen ezeknél nem merül fel árfolyamkockázat. VG

Ennek lényege, hogy továbbra is létezne a jegybank irányadó rátája – ennek mértéke jelenleg nyolc százalék –, ám a jelenlegi gyakorlattól eltérően nem ehhez igazodnának a kereskedelmi bankok a forintalapú hiteleik árazásakor, hanem egy technikai megoldás révén ennél jóval alacsonyabb kamatszinthez.

Ennek lényege, hogy továbbra is létezne a jegybank irányadó rátája – ennek mértéke jelenleg nyolc százalék –, ám a jelenlegi gyakorlattól eltérően nem ehhez igazodnának a kereskedelmi bankok a forintalapú hiteleik árazásakor, hanem egy technikai megoldás révén ennél jóval alacsonyabb kamatszinthez.-->