Nyerő a részvényalap, de nem veszik

A tiszta részvényalapok átlagosan több mint 40, a részvénytúlsúlyosak 30 százalék fölötti átlagos hozamot értek el az első kilenc hónapban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint.

A sikerek ellenére számottevő tőkét azonban nem sikerült gyűjteniük, a MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint mindössze 17 milliárd forintnyi friss pénz áramlott beléjük az első három negyedév során, az is nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Aegon-csoport egyes eszközalapjaiból befektetési alapjaiba csoportosított át pénzeket. (A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint sem túlságosan kedveltek egyébként a lakosság körében a részvényalapok, a háztartások az első félév végén csaknem nyolcszor annyi egyedi részvénybefektetéssel rendelkeztek, mint amennyi részvényalappal. A részvényalapok befektetési jegyeinek túlnyomó többsége intézményi befektetők kezében volt.)

A legnagyobb nyereséget egyébként a feltörekvő piaci részvényalapok hozták a befektetőknek, köztük a Budapesti Értéktőzsdén befektető konstrukciók. A tiszta részvényalapok között a BUX-indexet követő termékek 58-68 százalék között szedtek magukra kilenc hónap alatt. Emellett a külföldi piacokon befektető konstrukciók közül csaknem 60 százalékos hozamot ért el az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő orosz részvényekbe fektető Russia és a török piacon érdekelt IstanBull alapja, és hasonlóan magas nyereséggel jutalmazta a klienseket az OTP DWS feltörekvő piaci részvényalap is.

A Bamosznál nyilvántartott alapok között azonban mégsem ezek, hanem a Dialóg alapjai vitték el a pálmát kilenc havi hozamukkal. Az alapkezelő Konvergencia fantázianevű konstrukciója több mint 70, ingatlanpiaci részvényalapja pedig 150 százalék fölötti hozamot ért el.

Az utolsó három hónap is részvényalapoké volt. A tiszta részvényalapok csaknem 20, a részvénytúlsúlyosak 16,8 százalékot szedtek magukra a harmadik negyedév során. Ebben az időszakban is a BUX-ot követő alapok nyerték a legtöbbet, bő 30 százalékot, de a többi kelet-közép-európai konstrukció is magas nyereséget produkált.

Bár a kötvényalapok teljesítménye elmaradt a részvényalapokétól, rájuk sem lehetett panasz az első három negyedév alapján. A hosszú és a rövid kötvényalapok is átlagosan 10 százalék fölötti hozamot produkáltak ez idő alatt jórészt a nyáron bekövetkezett állampapír-piaci hozamcsökkenésnek köszönhetően.

Mindkét kategóriában az OTP alapjai viszik a prímet, a rövid lejáratú kötvényekbe fektető Optima és a hosszú kötvényeket vásárló Maxima is 18 százalék fölötti hozammal büszkélkedhet. Az utolsó három hónapban is lekörözték a kötvényalapok az akciós betéteket, hiszen a hosszú lejáratú állampapírokba fektető konstrukciók csaknem 9, a rövidek 5,6 százalékos átlagos hozamot értek el július és október között.

A befektetők azonban ezekhez az alapokhoz sem maradtak hűek. Az első kilenc hónapban a MoneyMoon adatai szerint a rövid kötvényalapokból nagyjából 11 milliárd forintnyi tőkét vettek ki. A hosszú kötvényalapokba a statisztikák szerint ez idő alatt ugyan több mint 40 milliárd forint áramlott, ez azonban pusztán annak köszönhető, hogy az Aegon csoport átalakította a unit linked eszközalapokat, és nagyjából 54 milliárd forintot átvitt az alapkezelő hosszú kötvényalapjába.

Nem meglepő módon a legtöbb tőkét, csaknem 120 milliárd forintnyit az ingatlanalapokból vitték el. Számottevő tőke az idén csak a likviditási és a pénzpiaci alapokba áramlott, ezek hozama azonban elmaradt a kockázatosabb konstrukciókétól. A Bamosz adatai szerint ezek az alacsony rizikójú alapok átlagosan 5-5,5 százalékot szedtek magukra.