Ez az érintett intézmények (kereskedelmi bankok, jelzálog-hitelintézetek, lakás-takarékpénztárak, takarék- és hitelszövetkezetek, fióktelepek és pénzügyi vállalkozások, ide értve lízingcégeket is) 78 százalékát (a lakossági hitelvolument tekintve több mint 95 százalékát) jelenti.
A PSZÁF honlapján közzétette azon intézmények listáját is, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a Kódexhez. A nem csatlakozott intézmények száma: 59 (ebből 3 hitelintézet vagy hitelintézeti fióktelep: Bank of China (Hungária) Hitelintézet Zrt., AXA Bank Europe SA. Magyarországi Fióktelepe és az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe).
A Felügyelet külön nevesítette azon intézményeket is, amelyek már kifejezték szándékukat a csatlakozásra, de a konkrét csatlakozásukra bizonyos feltételek bekövetkezését követően kerülhet sor. Csatlakozni szándékozó intézmények száma 13. Ide azon intézmények kerültek, amelyek jelenleg módosítják a Kódex előírásainak megfelelően belső szabályzataikat, vagy refinanszírozóik esetében kell ugyanezt megtenni.
A Felügyelet közzétette továbbá azon intézmények listáját is, amelyektől tevékenységi körükre tekintettel nem elvárt a csatlakozás. E lakossági hitelezéssel és pénzügyi lízinggel nem foglalkozó intézmények száma: 140, valamint a magyarországi biztosítóintézetek, önkéntes nyugdíjpénztárak (ezek tagi kölcsöne nem számít lakossági hitelnek).
Azért, hogy a vállalt elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, a Felügyelet kiemelt figyelmet szentel a meghatározott magatartási szabályok betartatásának. Ennek lehetőségét biztosítják a jogszabályok, melyek alapján a Felügyelet felkészült az ellenőrzési feladatokra.
Mi alapján ellenőrizhető a Magatartási Kódex?
1) Az Fttv. alapján
A Kódex rendelkezéseinek érvényre juttatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) ad lehetőséget.
Ugyanis e törvény értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (…) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás
• igazolható módon kötelezettséget vállalt, és
• a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére,
• ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (Fttv. 6.§ (2) b. pont)
A Kódexben szerepel, hogy „a Kódex aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat.”
A fentiek alapján tehát az aláírók kereskedelmi gyakorlatuk keretében megjelenítik, hogy a Kódexnek alávetették magukat. Így, ha nem tartják be a Kódexben meghatározott elvárásokat, akkor a Felügyelet megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt eljárást indíthat ellenük, valamint a Felügyeletéről szóló törvény (Psztv.) által meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
2) A hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján
A Kódexben szerepel az is, hogy „a Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek kötelező érvénnyel alávetették magukat.”
E vállalás utóbb a Hpt. rendelkezései közé is beépült, annak 207. § (2) bekezdése előírja ugyanis, hogy „Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.”
A Kódexnek való alávetés az üzletszabályzat kötelező tartalmi elemeként meg kell jelenjen. Ha tehát a Kódexhez történt csatlakozást az intézmény nem tünteti fel, Hpt.-beli rendelkezést sért, aminek fogyasztóvédelmi szankció a következménye.
3) A Kódexben foglalt egyes vállalások alapján
A Kódex tartalmazza, hogy a PSZÁF nyilvánosan közzéteszi a Kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját, valamint, hogy honlapján közzéteszi a Kódexhez csatlakozó intézmények tekintetében megállapításait, minősítését.
• A csatlakozók/ nem csatlakozók listájának közzététele megtörtént.
A Felügyelet a Kódex aláírása óta közzéteszi a csatlakozó intézmények listáját honlapján. A Kódex hatályba lépése előtt pedig ismételt felhívásban kereste meg az addig nem csatlakozott intézményeket.
• A Kódex Preambulumában foglaltak értelmében a Felügyelet honlapján közzéteszi a Kódex ellenőrzése során tett megállapításait, minősítését.
Ahhoz azonban, hogy a szélesebb közönség is érdemben értesüljön a Kódex megvalósulásáról, a honlapon történő tájékoztatás mellett egyéb csatornákat is igénybe kíván venni a Felügyelet, és támaszkodik a nyilvánosság erejére.
A cikk a következő oldalon folytatódik
Hogyan szankcionálható, ha nem tartják be a Magatartási Kódexet?
A PSZÁF eljárása során, a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat megvalósulása esetén a Psztv. 48/H. §-ban meghatározott szankciók alkalmazhatók, értelemszerűen a jogsértés súlyosságához igazodóan, a Felügyelet intézkedési politikája alapján.
Lehetséges szankciók:
• a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása,
• a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése,
• határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
• a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
• fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A fogyasztóvédelmi bírság mértéke tizenötezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára.
Milyen konkrét eljárás keretében történik a Magatartási Kódex betartatása?
A Felügyelet - a fogyasztók megtévesztése miatt (Fttv. 6. § (2)), illetve a Hpt. 207. § megsértése miatt a Psztv. 48/A. alapján - fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a Kódexnek való megfelelést, amit már most a hatálybalépést követően proaktív szemlélettel nyomon követ.
A Felügyelet panaszkezelési területe 2010. január 1-től a Magatartási Kódexnek való megfelelés szempontjából is értékeli a beérkező kérelmeket a csatlakozott intézmények esetében. Amennyiben e tekintetben rendellenességet észlel, fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében tárja fel az ügyet.
A Felügyelet 2010 márciustól tervezi azt a vizsgálatot, amely a Kódexben vállalt feltételeknek való megfelelést átfogóan ellenőrzi az érintett piaci szereplő körében.
A vizsgálatban kiemelt figyelmet kap:
- egyoldalú szerződésmódosítás és az ok-listának való megfelelés
- végrehajtási eljárás előtt és közben alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elvei
A folyamatos ellenőrzést segíti a Felügyelet sajtófigyelése, a szolgáltatók honlapjának monitoringja, a Felügyelet által készített panaszstatisztika megállapításai, illetve a Felügyelet Ügyfélszolgálatára érkező, a Kódex-szel összefüggő jelzések és a civil szervezetek észrevételei.
