A hosszú távú változás elkerülhetetlenné teszi, hogy a kínai jüan ne töltsön be helyettesítő szerepet a dollárral szemben, vagyis a trend folytatódik: a dollár értéke egyre süllyed, a kínai vezetőkön pedig fokozódik a nyomás, hogy lazítsanak a jüan-dollár kötésen és engedjék felülértékelni devizájukat.
Egyre több jel utal arra, hogy a kínai gazdaság magához tért a tavalyi év utolsó hónapjaiban. Az decemberben újra nőtt: 17,7 százalékos volt a kivitel bővülése a megelőző év hasonló időszakához képest, míg az – a robusztus belső keresletnek köszönhetően – rekord mértékben: 55,9 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtti szintről. A szakértők többsége kisebb ütemű bővülésre számított, a vártnál jobb adatokról pedig a legtöbben azt mondták, hogy egyfelől a bázishatás segíthette a felpörgést, másfelől a tengerentúli cégek készletfeltöltései miatt múlta felül a várakozásokat az export.
Az Egyesült Államokba irányuló kivitel 15,9 százalékkal nőtt, az eurózónába 10,2 százalékkal több terméket és szolgáltatást adtak el kínai vállalatok. A kínai exporttöbblet és a belső piac bővülése miatt túlfűtöttség jeleit mutathatja idén az ázsiai ország gazdasága – amely várhatóan a világ második legnagyobb méretűvé válik, utolérve Japánt, és a második legnagyobb exportáló helyét is átveheti, letaszítva a trónról Németországot – jósolják kínai elemzők.
„Az ázsiai gazdaságok továbbra is jól fognak teljesíteni, míg az USA alulmúlhatja a várakozásokat, főleg ha leállnak az ösztönzők, ez pedig gyengíti a dollárt, és növeli a jüanon a nyomást, hogy felértékeljék” – véli Takashi Yamamoto, Mitsubishi UFJ Trust & Banking Corp szingapúri kereskedője. Hasonlóan látja a helyzetet Tim Condon, az ING devizaelemzője is, aki szerint „borítékolható, hogy a kínai export adatot követően a dollár meredeken veszít értékéből az ázsiai devizákkal szemben.”
A cserearányok két okból is kedveznek Kínának: óriási többletet halmoz fel a gyorsuló exportból, amelynek egyre jelentősebb részét a belső piac bővítésére, a lakosság életkörülményeinek javítására fordíthat. Hasonló szerep elé néz az óriásgazdaság, mint amit az Egyesült Államok töltött be a világháborút követő két évtizedben.
A világgazdaságban - amely idén magához térhet az OECD előrejelzése szerint - akár 3 százalékos is lehet a kibocsátás növekedése, amely gyengítően hat az amerikai fizetőeszközre. A zöldhasú három heti mélyben kezdte a kereskedést tegnap: 1,45-ös szint fölé korrigálva, miután a kínai export adat napvilágot látott. Amerikában várhatóan hűti a kamatemelési várakozásokat a gazdaság gyengélkedése – elsősorban a foglalkoztatottak számának decemberi csökkenése okozott aggodalmat a hét végén.
Kínában hamarabb kezdődhet a túlfűtöttség jeleit mutató gazdaság megemelt kamattal történő lehűtése. A kínai akadémia társadalomtudományi tagozatának két kutatója a gazdaság idei várható növekedési forgatókönyveiről a hétvégén publikálta eredményeit. E szerint, ha a kormányzati ösztönzőket nem fogja vissza a pekingi kabinet és nem kezdődik meg a monetáris és fiskális szigorítás, akkor 16 százalékkal bővülhet a gazdaság, amely jelentős inflációs nyomás kialakulását okozná. Amennyiben teljesen visszavonják az intézkedéseket, úgy a növekedés üteme 7,7 százalékra lassulna.
A közgazdász-kutatók jóslata szerint mérsékelt „visszavonulást” hajt végre Peking, így várhatóan 11,6 százalékos bővülést produkál majd idén Kína. Amerikai szakértők szerint a javuló export adatnak köszönhetően nő majd a nyomás a kínai vezetőkön, hogy felértékeljék a jüant. Az USA és Kína között régóta zajló árfolyam-politikai vita megoldásához mindenképpen javuló gazdasági eredmények kellettek – vélik a megfigyelők, akik szerint, ha a következő hónapokban is fennmarad a javuló tendencia, akkor a pekingi kabinet év végéig 3 százalékkal fogja felértékelni a jüant a dollárral szemben.
A belső piaci, elsősorban az ingatlanszektort veszélyeztető buborék kialakulását elkerülendő pedig kamatemelés várható az országban, a várakozások szerint a jelenlegi 5,31 százalékról év végére 5,85 százalékra emeli az irányadó rátát a People’s Bank of China. Bár a hétvégén Hu Jintao, kínai államfő a laza monetáris és fiskális politika folytatása mellett érvelt, valószínűtlen, hogy a kormány ne lépjen közbe a gazdaság túlfűtöttségének megakadályozására.
Vezető kormánytagok jelezték, hogy nem látnák szívesen, ha a tavalyi 10 ezermilliárd jüanos hitelkihelyezéshez hasonló mértékű banki kölcsönnyújtás zajlana az országban az idén. A legfrissebb adatok szerint viszont az év elején tovább gyorsult a hitelexpanzió, szemben a tavaly novemberi 294,8 milliárd jüanos új hitelállománnyal, január első hetében a napi átlag már elérte a 100 milliárd jüant.
Az Egyesült Államokban viszont arra számít a piac, hogy kitolódhat a kamatemelés kezdete. A Chicago Board of Trade határidős kötéseiben a két heti 40 százalékról 34 százalékra csökkent azok aránya akik szerint júniusig legalább 25 bázispontot emel a Fed. James Bullard, a St Louis-i Fed-vezető szerint kizárható az emelés az első félévben. A monetáris döntéshozó elárulta: arra számít, hogy középtávon tovább gyengül majd a dollár.
