Nyáron vihar, télen hónyomás
Az elmúlt három-öt évben a kárbejelentések számának folyamatos emelkedését és a kárösszeg növekedését láthattuk. A biztosítók tavalyi kárkifizetése mintegy 510 milliárd forintot tett ki, ebből 200 milliárd volt vagyonkárokkal kapcsolatos. A legnagyobb károk a szélsőséges időjárásnak tudhatók be. Vihar- és egyéb meteorológiai károkra az elmúlt évben az Aegon – mint piacvezető lakásbiztosító – közel 2,5 milliárd forintot fizetett ki.
A nyári viharokhoz szinte már hozzászoktunk, most azonban a hónyomás, a lecsúszó hó és a leszakadó jégcsapok okozta károk tömegével kezdjük az évet. Lakáskároknál a hó súlya által az épületek tetőiben keletkezett sérülések a jellemzők. A hónyomás komolyabb károkat főleg a gyengébb kivitelű tetőkben tud okozni, néhány esetben az egészet beszakíthatja, összedöntheti. A tetők hónyomáskáraival gyakran együtt járnak a helyiségek festését, tapétázását rongáló beázások is, így ezeknek a károknak az öszszegei a 200-300 ezer forintot is elérhetik. A lecsúszó hó a gépkocsikban főleg a szélvédőkben, a motorházakban és a tetőlemezekben okoz karosszéria- és fényezési károkat, ezek javítási költsége akár a félmillió forintot is meghaladhatja. Az ilyen jellegű károknál a biztosító minden esetben körültekintően vizsgálja a felelősség kérdését, azaz azokat a körülményeket, amelyek alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy a károsult megtett-e mindent annak érdekében, hogy a kár ne következhessen be. Egy egyszerű példával élve, ha az épület tetejéről lezúduló hótömeg vagy jégcsap miatt valaki megsérül, vagy az ott parkoló autóban kár keletkezik, akkor megvizsgálják a társasház felelősségét, azt, hogy mindent megtettek-e a veszély elhárítása érdekében. Sok esetben ugyanis ilyenkor derül ki, hogy az épületek elhanyagoltak, a tetőfedés és a szigetelés állapota nem megfelelő, hiányzik a hófogó rács vagy a laza, rögzítetlen cserepek elmozdulása okozza a károkat. A kárszakértőink egy-egy szemle alkalmával mindig felhívják az ügyfelek figyelmét az esetleges hiányosságokra a további károk megelőzése érdekében, hiszen ez minden tulajdonosnak érdeke.
A hólecsúszással kapcsolatos személyi sérülések száma szerencsére nem túl nagy. Az Aegonnál az elmúlt évben csak egy esetben történt kárbejelentés, akkor a kárösszeg százezres nagyságrendű volt. Összességében azonban a személyi sérülések száma is nőtt az elmúlt évben, csak vagyonbiztosítás alapján 20 százalékkal többet fizettünk ki, mint tavaly. A balesetek leggyakoribb következménye a csonttörés, ebből az elmúlt évben 21 ezer volt. Ugyanakkor 2008-hoz képest növekedést mutatnak a súlyosabb következményekkel (hosszabb betegállomány, nagyobb jövedelemkiesés, magasabb költségek) járó baleseti kifizetések is. A műtéti térítések száma mintegy 16 százalékkal növekedett, és – sajnálatos módon – a baleseti rokkantság következtében nyújtott szolgáltatási összegek is több mint 21 százalékkal nőttek.
A sajnálatos eseményeknek – ahogyan az lenni szokott – persze van „jobb” oldaluk is. Nőtt a biztonság iránti igény. A viharkárok hatására egyértelműen növekedett például a lakásbiztosítások iránti kereslet, a válság nyomán pedig mind többen kötnek kockázati, életbiztosításokat. Ma ugyanis már egy átlagosnak számító kár is teljesen felboríthatja a család költségvetését, hiszen – kártípustól függően – ez több százezer forint lehet. Az sem mindegy azonban, hogy meddig kell nélkülözni egy ekkora összeget. Az Aegonnál például az átlagos kárrendezési idő négy-öt nap – ez piacvezetőnek számít. Úgy tűnik azonban, hogy az ügyfelek sokszor elfelejtik megvizsgálni, megfelelő szolgáltatást, azaz valódi értéket kapnak-e a pénzükért, amikor biztosítót választanak.
