A hitelintézetek tapasztalatait alátámasztják a jegybank év végi állapotokat tükröző statisztikái is: a decemberben folyósított, összesen 19 milliárdnyi lakáshitel 27,1 százalékát nyújtották forintban, ez jelentős előrelépést mutat az egy-két évvel korábbi állapotokhoz képest. Emellett a forintlakáshitelek ára is kedvezően alakult: a jegybank által kalkulált átlagos kamat decemberre 9,70 százalékra süllyedt az év eleji 12 százalék körüli értékről.
Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank Nyrt. kommunikációs igazgatója szerint visszatért az érdeklődés az árfolyamkockázattól mentes, forintalapú lakáshitelek iránt, és kialakult egy ügyfélréteg, amely ezeket a konstrukciókat keresi: ennek megfelelően a hitelintézet több ilyen terméket is tart a kínálatában.
A legkiugróbb növekedést a CIB Banknál figyelték meg: a hitelintézet közlése szerint a pénzügyi válság kitörése előtt a folyósított lakáshitelek mindössze 4-5 százaléka volt forintalapú, ez az arány viszont az év végére elérte a 40 százalékot. Ebben nagy szerepet játszott az októberben bevezetett, hároméves kamatperiódusra fix kamatozást biztosító forintalapú kölcsön, amely az új lakáshitel-folyósítások nagyjából egyharmadát adja a banknál.
Az OTP Bank december közepén vezette be a referenciakamathoz (háromhavi Bubor) kötött piaci feltételű forint ingatlanfedezetű hiteleit, és az elmúlt közel két hónapban mintegy 35 százalékot tett ki ezek aránya. Mindez – mutattak rá – jól mutatja, hogy jelentős azon ügyfelek köre, akik az euróalapú hitelekhez képest valamivel magasabb kamatozású, de árfolyamkockázat nélküli és kiszámíthatóbb havi terheket képviselő konstrukciót keresik és választják.
Az Erste Banknál a forinthitelek iránti kereslet 2010 januárjában kezdett emelkedést mutatni, az új hitelkérelmek közel 20 százalékát már forintalapon nyújtják be az ügyfelek. A forintalapú kölcsönök terjedése – tették hozzá – elsősorban a kisebb összegű hiteleknél figyelhető meg. Az Axa Bank Hazai Hitel nevű konstrukciója – árulta el Gyenes Gergely, a bank jelzáloghitel-termékmenedzsere – a bevezetés óta egyre keresettebb, és az új kihelyezések negyedét adja. Bár – tette hozzá – az Axa elemzői szerint a kamatcsökkenés tendenciája lassul majd, úgy gondolják, hogy a 2010-es év a forinttermékek további előretörését hozza, ezt elsősorban az új törvényi szabályozás kényszeríti ki a jelzáloghitel-piacon. (A felelős lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet értelmében a jövőben a kihelyezett kölcsön aránya forinthitelnél a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitelnél viszont csak 60, más devizáknál pedig 45 százalékot enged a jogszabály.)
A volumeneket illetően viszont nem túl optimisták az érintettek. Az Ersténél nem számítanak a kereslet kiugró emelkedésére. Várakozásaik szerint az új szerződések száma és értéke is csökken, főleg a lakáshiteleknél, mivel a már említett kormányrendelet értelmében az elvárt önerő vélhetően nő. Emiatt azok a hitelfelvevők, akik minimális önrészszel is tudtak eddig hitelt felvenni, már nem jelentkeznek a bankoknál. Hasonlóan látják a helyzetet a K&H-nál is: véleményük szerint a lakáshitelpiac erősen korlátozott, de talán már nem is annyira a hitelezői, hanem az ingatlanpiaci oldalról. Számottevő növekedést 2010 végéig nem várnak a hitelintézetnél, és utána is lassú felívelésre számítanak.
A 2009-es gazdasági mélypont után lassú, óvatos fellendülést várnak az MKB Bank stratégiai elemzői is. A gazdasági peremfeltételeken túl ugyanakkor – mutattak rá – a szabályozási környezet változása is befolyásolja a keresletet. Az ingatlanátruházási illeték idei csökkentése, valamint a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részének hatályon kívül helyezése viszont rövid távon még nem érezteti pozitív keresleti hatását. Ezzel összhangban az MKB Bank elemzője 2010 második felére, illetve 2011-re prognosztizálja a lakossági hitelek iránti kereslet élénkülését. BM
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.