A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2009-ben a korábbi harmadára esett vissza a jelzáloghitelek iránti kereslet, az elmúlt évben a bankok 535 milliárd forint értékben helyeztek ki új jelzálogalapú kölcsönöket. Tavaly sokan döntöttek úgy, hogy visszafizetik adósságukat, vagy annak egy részét, így a jelzáloghitelek állománya 2009-ben mindössze 115 milliárd forinttal nőtt. Az első hónapok adatai azt mutatják, a piaci visszaesés folytatódik; januárban mindössze 30,6 milliárd forint értékben folyósítottak jelzálogkölcsönt a bankok, utoljára az évezred elején volt ilyen alacsony a hitelezési szint. Valószínű azonban, hogy a piac az idén „eléri a gödör alját”, és kismértékű növekedés kezdődhet az év második felétől.
Az év egészében számítani lehet azonban a hitelkiváltások növekedésére. Korábban a régi kölcsönt leginkább akkor cserélték az ügyfelek újra, ha többletforrásra volt szükségük. Egyre gyakrabban fordul elő azonban az egyszerű refinanszírozás, amikor a kedvezőtlenebb kondíciójú hitelt váltják át kisebb törlesztőrészletű kölcsönre. Így míg korábban jellemzően a fogyasztási célú jelzáloghitelek esetében fordult elő hitelkiváltás, addig az idén ez már ingatlancélú kölcsönök esetében is gyakoribb lehet.
A második félévi növekedési várakozásokat támasztják alá az ingatlanpiaci várakozások is – az elemzők szerint 2010-ben már kismértékben, 5 százalékkal nagyobb lesz az adásvételi tranzakciók száma a megelőző évinél. A szakértők a második fél évre várják a lakásvásárlások számának növekedését; leginkább a frekventált területeken emelkedhet a kereslet, vagyis elsősorban a fővárosban. Az elmúlt év az árak mérséklődéséhez vezetett, és az idén sem várható áremelkedés. A lakáspiacon így valószínűleg megjelennek azok a befektetők, akik ki szeretnék használni ezt a helyzetet. A befektetési célú vásárlásoknál vélhetően arányaiban is nagyobb hitelre lesz szükség, miközben a devizahitelezések esetében az igényeknek korlátot szabnak az új jogszabályok. A legolcsóbb finanszírozási formák esetében a körültekintő lakossági hitelezési feltételekről szóló kormányrendelet jelentős többletfedezetet követel meg. A tudatos vásárlók megjelenése kihívás elé állítja a pénzügyi finanszírozással foglalkozó intézményeket. Az ügyfelek a lehetőségek alapos mérlegelése, a feltételek megismerése és piaci összehasonlítás birtokában választanak maguknak hitelintézetet, egyre fontosabb lesz az árazás, az alacsony kamat és THM, a kifizethető törlesztőrészlet.
Az elmúlt hónapokban egyre több versenytársunk jelent meg ismét devizafinanszírozási konstrukcióval; a nemzetközi finanszírozási feltételek enyhülésével az euróhitelek ismét elérhetők a bankok többségénél. Az ügyfelek számára még mindig vonzó svájcifrank-hitelezéssel azonban továbbra is kevesen foglalkoznak. Az ehhez szükséges biztos háttér, az egyedi ügyfélkockázat-elemzés hiánya mellett a forinthitelezést előtérbe helyező kormányzati törekvések is elriasztják a piac szereplőit ettől a területtől, miközben ez – társaságunk tapasztalata szerint – még mindig keresett termék. A történelmi mélyponton lévő hazai az új hitelezési szabályok és az élénkülő pénzintézeti verseny eredményeként ugyanakkor a forintkölcsönök valóban egyre többek számára válnak vonzóvá. A magasabb önerővel rendelkező ügyfelek esetében azonban továbbra is meghatározó dilemma marad, hogy a forinthitelek magasabb törlesztőrészletét – és a magasabb kamat kialakulásának kockázatát – vagy a még mindig olcsóbb devizahiteleket és az ahhoz kapcsolódó árfolyamkockázatot válasszák-e. Az árverseny mellett a piacon egyre nagyobb szerepe lesz a szolgáltatásoknak is; a hitelközvetítők magasabb képzettségét nemcsak az új jogszabályok követelik meg, hanem az ügyfelek is. A kormányzati törekvések és a piaci folyamatok eredőjeként az értékesítői piac tisztulása várható, a hitelintézetek és a közvetítők hosszú távú együttműködése pedig erősítheti az intézményrendszerbe vetett bizalmat.
A tudatos vásárlók megjelenése azonban erősíti az új szolgáltatások iránti igényt is, a bankoknak vonzó alternatívát kell kínálniuk azoknak is, akik tudják, mit akarnak. Így előtérbe kerül az internetes, telefonos ügyintézés, a gyors hitelelbírálás. Ezt mutatja a társaságunknál bevezetett online hiteligénylési rendszer népszerűsége is.

A szerző az Aegon Zrt. vezérigazgatója