A japán jegybank az egyedüli monetáris intézmény a világ nagyobb központi bankjai közül, amelynek újabb stimulussal kell küzdenie a defláció ellen. Míg a legtöbb jegybank a kivonlás stratégiáját tervezi, vagy legalábbis az ösztönzők egy részét hagyja kifutni, addig a tokiói központ kénytelen újabbakat bejelenteni – hívják fel a figyelmet az elemzők.
A lépésre a japán Nikkei 225 mégis négy heti csúcsra emelkedett, ebben a hónapban már 8 százalék körüli pluszt tudott elkönyvelni az index. Mégis az elemzők úgy vélik, hogy inkább technikai értelemben volt fontos Masaaki Shirakawa BoJ-elnök mai bejelentése, semmint valós makrogazdasági hatása miatt, szinte egyöntetű vélemények szerint ezzel a lépéssel nem fog sikerülni beindítani a hitelezést a japán bankrendszerben.
Ráadásul a BoJ kormányzótanácsa szokatlanul megosztott volt a lépéssel kapcsolatban, többen tartózkodtak, két tag pedig ellenezte a monetáris lazítást. Ráadásul a BoJ-től a piac azt is várta, hogy 3 hónapról 6 hónapra hosszabbítják a hitelkeret futamidejét.
Ugyanis a hitelintézetek passzivitása és a lakossági fogyasztás miatt hiába húzza a gazdaságot az az továbbra is erőteljes deflációs nyomás alatt van, ami erodálja a vállalati eredményeket, megdrágítja az adósságtörlesztést és ezáltal visszafogja a beruházásokat. Kritikus hangok szerint a likviditásösztönzők meghosszabbítása csak a BoJ gyengeségét árulja el, ugyanis azt az év elején debütált új japán pénzügyminiszter, Naoto Kan nyomására hajtotta végre.
Egyesek szerint a lépést a piacon úgy is olvashatják „minél jobban növeli a nyomást a kormány a BoJ-on, annál nagyobb ösztönzőt jelent be a jegybank.” Ma délután egyébként sajtótájékoztatón indokolta a lépést Shirakawa, itt a gazdaság értékeléséről is beszélt, bár hivatalosan csak a jövő hónapban vizsgálja felül várakozásait a BoJ. Szakértők szerint, ha elégtelennek bizonyul a most bejelentett likviditás csomag, akkor áprilisban újabb elemekkel egészíthetik azt ki, például a kedvezményes hitelek futamidejének kitolásával.
Joseph Stiglitz, Nobel díjas közgazdász szerint a japán jegybank „likviditás csapdába” került, hiába növeli a pénzügyi ösztönzőket, azoknak alig van gazdasági hatásuk. Stiglitz szerint minél előbb el kellene érni, hogy a kereskedelmi bankok ismét normális funkciójukat töltsék be és hitelt helyezzenek ki a piacra. A közgazdász úgy látja, hogy helyes irány a jen gyengítése is, ami segíthet javítani a szigetország gazdaságának általános helyzetén. A három hónapos japán diszkontkincstárjegyek hozama tegnap változatlan szinten 0,12 százalékon álltak.
