Komplex kockázatkezelés

Egyre nagyobb összeget tesz ki az elmúlt hetek extrém időjárása és az árvizek okozta károk értéke. A biztosítóknak a becslések szerint 30 milliárd forintnál is többet kell majd kifizetniük, a károk értéke azonban ennél lényegesen nagyobb, ugyanis nincs minden biztosítva az országban. „A magyarokra még mindig nem jellemző az öngondoskodás, nem gondolunk bele, hogy amit évek alatt építettünk fel, azt pillanatok alatt megsemmisítheti a víz” – figyelmeztet Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu szakmai igazgatója. Hajdú-Bihar megyében például a helyiek majdnem felének, Bács-Kiskun megyében az ott élők 42 százalékának, míg Békés és Csongrád megyében 39, illetve 38 százalékának nincs biztosítása.

Az ítéletidő nem csak Magyarországon okoz szociális és gazdasági problémákat. Romániában például éppen ezért júliustól bevezetik a kötelező lakásbiztosítást, és idehaza is vannak hasonló javaslatok. A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) szerint az elmúlt években bekövetkezett katasztrófakárok eseti megoldásai és intézkedései helyett egy átfogó, a katasztrófakockázatokat kiszámítható alapelvek mentén kezelő, piackonform rendszer létrehozására van szükség. Ennek megalkotását a szövetség szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett – az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével – működő munkacsoportnak kell előkészítenie.

„Jelenleg Magyarországon nincs a katasztrófakockázatok kezelésére komplex megoldás, a lakossági, az önkormányzati és az állami vagyon ilyen típusú kockázatainak a kezelése nem odázható tovább” – összegezte Püski András, a Mabiasz elnöke. A szövetség szerint a pillanatnyilag egymással nem összehangoltan működő, a tervezhetőséget nem biztosító alapok és az olykor az öngondoskodás ellen is ható ad hoc intézkedések helyett kiszámítható és finanszírozható kockázatkezelésre van szükség, amelynek a kialakítása kormányzati beavatkozás nélkül nem oldható meg.

Nehézséget okoz, hogy jelenleg nincs összesített adatbázis és statisztika a bekövetkezett károkról, pedig ez elengedhetetlen feltétele volna a kockázatok becslésének és jövőbeni mérésének. Áttekinthetetlenek emellett az elmúlt években e célra kifizetett költségvetési és biztosítói kiadások, valamint a címkézett alapok forrásainak a nagysága és működésének a hatékonysága is. Ha ezek az adatok rendelkezésre állnának, a Mabiasz szerint hazánkban is lehetőség nyílna a katasztrófaeseményekre kiterjedő kötelező alapbiztosítás bevezetésére a lakóingatlanoknál. Ezzel megszűnhetne az állam jelenlegi segélyező szerepe, és ki lehetne dolgozni egy szociális alapokon nyugvó lakásbiztosítás-támogatási rendszert is, a biztosítással nem rendelkezők azonban nem kapnának kártérítést a továbbiakban. VG