Növekednek az adósságok

Tovább nyílt az olló a háztartások hitel- és betétállománya között májusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank frissen publikált adataiból. A lakosság hiteleinek összege több mint egy esztendő után ismét meghaladta a 8000 milliárd forintot, miközben a betéteké 2008 decembere óta nem látott szintre, 7267,6 milliárdra süllyedt.

A háztartások májusban forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek, a devizakölcsönöknél viszont éppen fordított volt a helyzet, így összességében véve a lakosság nettó hiteltörlesztővé vált a hónapban. A forint azonban az euróval és a svájci frankkal szemben is gyengült, így végül 222 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya. A forintalapú kölcsönök összege 2690 milliárdot tett ki az ötödik hónap végén, a devizahiteleké pedig megközelítette az 5380 milliárdot. Júniusban a helyzet egyébként még tovább romolhatott, hiszen május végétől az MNB adatai szerint a svájci frankkal szemben 12, az euróval szemben 4 százalékot esett a forint, emiatt további legalább 500 milliárd forinttal nőhetett mostanáig a lakosság adóssága.

A betéteknél a forintalapú megtakarítások állománya jóformán nem változott, valamivel 6000 milliárd fölött maradt, ez arra utalhat, hogy a csökkenő betétkamatok ellenére az alternatív befektetési formák – befektetési alapok, állampapírok, részvények – már lényegesen kevesebb pénzt szipkáznak el a bankoktól. Érdekesség, hogy valószínűleg a tartós befektetési számlák hatására a kétévesnél hosszabb távú betétek állománya rekordszintre, 461,4 milliárd forintra nőtt. A devizabetétek állománya csökkent a hónapban, a forint gyengülésén elért nyereség ugyanis nem volt képes ellensúlyozni azt a csaknem 80 milliárd forintnyi megtakarítást, amelyet a háztartások visszaváltottak.

A betétállomány csökkenését a bankok valószínűleg kevéssé bánják, a forráséhség csökkenésére utal ugyanis, hogy a 2003 januárja óta vezetett MNB-s statisztikában rekordalacsony szintre, 5,05 százalékosra csökkent májusban a lekötött forintbetétek átlagos évesített kamatlába. Az euróbetéteknél viszont néhány bázisponttal emelkedtek a kamatok, különösen a kétévesnél hosszabb távú lekötéseknél váltak gálánssá a hitelintézetek.

Míg a betétek kamatai gyorsan követik az alapkamat mérséklődését, a hitelekről ez továbbra sem mondható el. A folyószámlakölcsönök például egyre drágábbak, májusban az átlagos kamatuk már meghaladta a 30 százalékot, de a fogyasztási hitelek kamata sem csökkent tovább. A lakáscélú forinthitelek kamata és hitelköltség-mutatója viszont mérséklődött valamelyest, ebben azonban az építkezési szezon megindulásával összefüggő forgalomélénkülés is szerepet játszhatott. Euróban egyébként még mindig olcsóbb a lakáshitel, a folyósított állomány azonban továbbra is drasztikusan csökken, májusban már csak 3,7 milliárd forintot tett ki. VG