Brüsszel odadobott pár eurót: az agrárkatasztrófa után is szűkmarkúak maradtak – ennyivel szúrnák ki a magyar gazdák szemét
Alig több mint négymilliárd forintnyi sürgősségi agrártámogatás érkezik Magyarországra, miután a 2025-ös év szélsőséges időjárása súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. Az Európai Bizottság összesen 21,5 millió eurót oszt szét három ország között, hogy enyhítse a gazdák veszteségeit, Brüsszel azonban tisztában van azzal, hogy ez valójában édeskevés az uniós élelmiszer-biztonság fenntartására.
A forrást az úgynevezett mezőgazdasági tartalékból biztosítják, ennek célja pedig papíron a 2025-ös év szélsőséges időjárása miatt elszenvedett károk enyhítése.
A támogatás nem csak Magyarországot érinti. Bulgária 7,4 millió eurót, Észtország pedig 3,3 millió eurót kap. Az uniós szabályok nagylelkűen engedélyezik a nemzeti kormányoknak, hogy akár további 200 százalékkal is kiegészíthessék ezt az összeget, ami szerencsére azt jelenti, hogy a végső támogatás nagysága jóval magasabb is lehet.
Agrártámogatás helyett aprópénz
Magyarországon 2025 nyarán – különösen június és augusztus között – extrém hőség és súlyos vízhiány alakult ki, ami jelentős hőstresszt okozott a növényeknél, és nagymértékben visszavetette a terméshozamot. A leginkább érintett növények között volt a csemegekukorica, a dinnye, a cirok és a kukorica.
Ostrom alatt áll a magyar bor: az aszály és a fertőzések is pusztítanak – a kormány milliárdos mentőövvel támogatja a termelőket
Hubai Imre államtitkár Soltvadkerten jelentette be: több milliárd forintnyi támogatás, országos védekezési program és új technológiai beruházások segítik az ágazatot. Az aszály, a vízhiány, a tavaszi fagy és az aranyszínű sárgaság egyszerre sújtotta az idei szőlőtermést, de az Agrárminisztérium szerint a magyar borászok minden körülmények között számíthatnak a kormányra.
A helyzet nem volt jobb a másik két országban sem:
- Bulgáriában hosszú ideig tartó aszály és hőhullámok pusztítottak, ami különösen a napraforgó- és kukoricatermesztést sújtotta.
- Észtországban ezzel szemben a tavaszi fagyok, majd egy hűvös, csapadékos és kiszámíthatatlan szezon okozott károkat, érintve többek között a búzát, az árpát, a repcét, a burgonyát, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztést is.
Ilyen károk mellett azonban az uniós támogatások mértéke elfogadhatatlan, és még csak a gazdák kártalanítására sem elegendő – a jövőbeli szélsőséges időjárás elleni felkészülésről nem is beszélve.
A minimális összegekkel párhuzamosan pedig az uniós bürokráciát is ráeresztették a magyar mezőgazdaságra: a támogatások kifizetésének határideje 2026. szeptember 30., és a nemzeti hatóságok felelőssége lesz, hogy a pénz valóban a gazdákhoz jusson el. Emellett részletes jelentést kell küldeniük az Európai Bizottságnak arról, hogy milyen feltételek alapján osztják szét a támogatást, milyen hatást várnak tőle, és hogyan kerülik el a túlkompenzációt vagy a piaci torzulásokat.
A döntést az uniós tagállamok már jóváhagyták, a következő lépés a hivatalos elfogadás és kihirdetés.
Ezt követően a rendelet azonnal hatályba lép, így a támogatások legalább gyorsan eljuthatnak az érintettekhez.
Az ügy kapcsán megszólalt Christophe Hansen mezőgazdasági biztos is, aki hangsúlyozta: amikor az időjárás tönkreteszi a termést, nemcsak a földek, hanem a gazdálkodó családok jövője is veszélybe kerül. Kiemelte, hogy az ilyen rendkívüli helyzetekben az EU feladata a gyors segítségnyújtás, ugyanakkor hosszabb távon elengedhetetlen a kockázatkezelési rendszerek és biztosítások megerősítése.
Rekordévre készülhet a magyar mezőgazdaság: páratlan a hazai agrártámogatási rendszer – márciusig ezermilliárdot vállaltak
Magyar gazdák soha nem látott mértékű forrásokhoz jutnak, közel 3000 milliárd forint a Vidékfejlesztési Program keretében. Az agrártámogatások a beruházásoktól az állattartásig minden területet lefednek.
