Deviza: egyre több bank lép
1-jétől 2010. szeptember 30-ig terjedő időszakra a lakossági devizahitellel rendelkező ügyfelek számára 12 százalékos kamat-visszatérítést ad. A három hónapos időszakra vonatkozó hiteltörlesztési könnyítés a bank közel 100 ezer ügyfelét érinti. A minden devizaalapú vagy devizahitellel rendelkező lakossági és prémium ügyfélre kiterjedő kamatjóváírást a bank augusztus 16-tól indítja. „A három hónapos kamat-visszatérítési kedvezménynek köszönhetően egy átlagos összegű és futamidejű hitellel rendelkező családnak havi jó pár ezer forinttal több maradhat a pénztárcájában” – mondta a bejelentés kapcsán Toman Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági hitelezésért felelős vezetője.
A Raiffeisenen kívül eddig hat hitelintézet jelentette be, hogy az árfolyamhatást mérséklendő könnyítéseket vezet be a svájcifrank-alapú vagy egyéb devizahiteleinél. A bankok által alkalmazott megoldások köre igen széles: az FHB – bizonyos feltételek teljesülése mellett – azt vállalta, hogy 205 forint feletti svájcifrank-kurzusnál sem alkalmaz ennél magasabb árfolyamot, az OTP Bank rendkívüli kamatcsökkentéseket hajtott végre, többen pedig – a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által javasolt megoldáshoz hasonlóan – nem a deviza-eladási, hanem a középárfolyam alapján számolják a hitelek törlesztőrészleteit.
A bankok közlései szerint az ügyfeleknek évi több tízezer forintos megtakarítást is hozhatnak a bevezetett könnyítések, a felvett hitel összegétől függően. Az OTP Bank kalkulációi szerint például a júniustól bevezetett rendkívüli (a piaci folyamatok által egyébként nem indokolt) kamatcsökkentés egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű svájcifrank-hitelnél havi nagyjából 5 ezer forintnyi könnyítést jelent az ügyfélnek, az árfolyamra pedig hozzávetőlegesen 10 forintos hatást gyakorol.
A bankok honlapjain szereplő devizaárfolyamok alapján pedig nagyjából 2 százalékos különbség mutatkozik a frank deviza közép- és eladási kurzusa között: tegnap többnyire 213–214 forint közötti eladási és 209,5 forint környéki középárfolyamot alkalmaztak a hitelintézetek.
A középárfolyam alkalmazása ugyanakkor hamarosan kötelező jellegű is lehet: a PSZÁF ugyanis e hónap elején elküldte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Magyar Nemzeti Banknak azt a javaslatot, amely a jegybank vagy a kereskedelmi bankok aktuális középárfolyamához kötné a devizahitelek havi törlesztőrészletének elszámolását. A felügyelet indoklása pedig egyszerű: a bankok a hitelek folyósításánál és törlesztésénél alkalmazott vételi, illetve eladási árfolyamok révén olyan árfolyamnyereségre tesznek szert, amely mögött nincs tényleges költség és kockázat. Amennyiben a kormány támogatja a javaslatot – és semmi nem utal arra, hogy ne lenne így –, akár már az őszre el is készülhet a vonatkozó jogszabály.
A könnyítésektől az érintett hitelintézetek nyilvánvalóan azt remélik, hogy a fizetésképtelenné váló adósok számának növekedését sikerül fékezni valamelyest: nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az önként vállalt könnyítések csak részben lesznek képesek kompenzálni a forint gyengülésének hatásait. A Bloomberg adatai szerint a hazai fizetőeszköz augusztus közepéig 193,3 forintos átlagárfolyamot produkált a svájci frankkal ellenében – szemben a tavalyi egész évi nem egészen 186 forinttal –, úgy, hogy jelenleg 210 forint környékén mozog a kurzus. Az egyetlen biztató hírt az jelenti, hogy a hónap eddigi részében már „csak” 205 forintos átlagárfolyam alakult ki a piacon, ez jóval kedvezőbb a júliusi 210 fölötti értéknél.
Mindezek a meglehetősen kedvezőtlen változások jól tükröződnek az MNB által nyilvántartott hitelstatisztikákon is. A jegybank adatai szerint június végén 2867,5 milliárd forintnyi devizaalapú lakáshitel volt a hazai lakossági ügyfeleknél, ez a megelőző havinál bő 10, az év elejinél pedig 15 százalékkal magasabb. Ez a növekedés pedig – számottevő új kihelyezés híján – szinte teljes egészében a forint gyengülésének számlájára írható.
