Nowotny, aki egyben az osztrák nemzeti bank elnöke is, a Der Standard olvasóival folytatott chatelés során emlékeztetett arra, hogy a jegybank, és személy szerint ő is erősen kritizálta az osztrák bankokat, amelyek a legjelentősebb devizahitel-kihelyezők Magyarországon.
A Nemzetközi Kifizetések Bankjának (BIS) statisztikái szerint a Raiffeisen, és az Erste a két legnagyobb hitelező Magyarországon. Nowotny megfogalmazása szerint a devizahitelek akut kockázatot jelentenek, különösen azért, mert a forint gyengélkedése és a svájci frank erősödése együttesen fejtheti ki negatív hatását.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a frankhitelek a lakossági kölcsönök mintegy felét teszik ki. Júliusban az alpesi devizában felvette hitelek együttes összege csaknem elérte a 6 ezer milliárd forintot. Nowotny hozzátette, hogy az árfolyammozgások eddig nem vezettek a nemfizetések drámai megemelkedéséhez, de a magyar háztartások kénytelenek más területeken takarékoskodni, hogy tovább fizethessék a törlesztőrészleteket.
Ezzel párhuzamosan mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank dolgozik a devizahitelesek megsegítését célzó terveken. Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes politikusok elképzeléseivel azonos célú, ám gyökeresen eltérő tartalmú javaslatot fogalmazott meg a kormány számára a Magyar Nemzeti Bank a devizahitelesek megsegítése érdekében.
A jegybank szerint a bankok erőfölényét az üzleti környezet kiszámíthatóságának és a bankok hitelezési hajlandóságának fenntartása mellett kell megszüntetni.
A fideszes javaslat viszont általában megtiltana minden, az ügyfelek számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírná a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Az adós kérelmére öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, az ügyféltől az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok, és fizetésképtelenségnél nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat.
