Augusztusban Magyarország kivételével ismét pozitívan alakultak a közép-kelet-európai kötvénypiacok, amelyek eközben Európa és az Egyesült Államok fejlett kötvénypiacainak erőteljes árfolyamnyereségeiből profitáltak. Ezzel szemben a devizák először fel tudtak ugyan értékelődni, de a hónap második felében a romló kockázatvállalási hajlandóság miatt megint veszítettek értékükből. Az eurókötvények hozamprémiumai a hónap során tágultak.
Magyarország
Miután júliusban Magyarország és az IMF között egyelőre megszakadtak a tárgyalások, augusztusban a forint árfolyama ismét erőteljesebb ingadozásoknak volt kitéve. Havi összehasonlításban a többi közép-kelet-európai térségbeli devizához képest a forint veszített legtöbbet az értékéből.
A konjunktúra dinamikája időközben a nagyobb külföldi kereslet hatására mégis pozitív, ami az ipari termelés növekedésében és az év eleje óta ismét pozitív kereskedelmi mérlegben mutatkozik meg. Azonban a legutóbbi kedvező exportadatok ellenére a növekedési kilátások a továbbra is gyenge belső konjunktúra miatt visszafogottak.
Magyarországon az inflációs ráta legutóbb 4 százalékra csökkent. A jegybank augusztus közepén tartott legutóbbi ülésén az alapkamatot a várakozásoknak megfelelően változatlanul az 5,25 százalékos szinten hagyta. A magyar államkötvények hozamai augusztusban nagy ingadozások közepette a regionális tendenciával ellentétben jelentősen növekedtek. Hosszú távon a magyar hozamszint továbbra is vonzó. Mindazonáltal az árfolyamok várhatóan volatilisek maradnak, különösen az új kormány jövőbeni reformjait övező számos, egyelőre tisztázatlan körülmény miatt.
A magyar részvények augusztusban valamivel több, mint 1 százalékkal estek, ezzel némiképpen jobban tartották magukat a térség legtöbb részvénypiacánál. A visszaesés valójában kizárólag az OTP Bank erőteljes árfolyamveszteségeire volt visszavezethető – ez a papír csaknem 12 százalékot veszített az értékéből. Ezzel szemben a MOL olajkonszern árfolyama erőteljes, 4,6 százalékos emelkedést könyvelt el.
Regionális áttekintés
Az USA nagymértékben lefelé korrigált második féléves növekedési adatai – a Washingtonban jóváhagyott példátlan mértékű konjunkturális csomagok és a jegybank rendkívül laza monetáris politikája ellenére – megerősítik a rendkívül gyenge gazdasági fellendülés képét. A közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok egy részében, elsősorban Lengyelországban és Csehországban továbbra is számottevő fellendülési tendenciák tapasztalhatók. Rendkívül kedvezően alakul Törökország helyzete is.
Az árfolyamok júliusi erőteljes emelkedését követően augusztusban ismét csökkenés következett be, a hónap vége felé azonban az árfolyamveszteségek jó része megint csak kiegyenlítődött. A Görögországgal és más dél-európai országokkal kapcsolatos eladósodottsági probléma ugyan még tovább duzzad, de már nem ez dominál az újságok szalagcímein. A hosszú futamidejű görög államkötvények a görög államadósság átütemezésének nagy valószínűségét árazzák be. A fejlett részvény- és kötvénypiacokat ez idő tájt mégis leginkább az amerikai konjunktúra folytatódó lanyhulása, valamint a recesszióba való visszaesés fokozódó kockázatai (W-alakú válság) foglalkoztatják. Az USA nagymértékben lefelé korrigált második féléves növekedési adatai – a Washingtonban jóváhagyott példátlan mértékű konjunkturális csomagok és a jegybank rendkívül laza monetáris politikája ellenére – megerősítik a rendkívül gyenge gazdasági fellendülés képét. Erőteljes ellentétben állnak ezzel a tőzsdén jegyzett vállalatok többnyire igen pozitív negyedéves eredményei – e vállalatok nagyobb bevételre tettek szert, mint valaha. Mindeközben a munkanélküliségi ráta makacsul alig valamivel a 10 százalékos határ alatt áll, az pedig az állami ösztönző csomagok kifutását követően ismét mélyrepülésben van. Az amerikai és európai tartós dezinflációs tendenciákkal együtt ez tovább serkentette az államkötvények iránti keresletet mind az USA-ban, mind Európában. A rövid lejáratú tartományban az elérhető reálhozamok negatívak, de még a nagyon hosszú futamidejűek esetén is a nominális hozamok alig haladták meg az elmúlt évtized átlagos historikus inflációs rátáit. Nagy valószínűséggel csak az elkövetkező hónapokban kapunk választ arra a kérdésre, hogy az USA-ban a következő negyedévekben alacsony, de még pozitív növekedés lesz-e, vagy tényleg újabb elé néz a gazdaság. Már csak azért is, mivel döntéseivel a politika jelentős hatást tud erre gyakorolni. Ezért a pénzügyi piacokon az elkövetkező hónapok során is jelentős mértékű ingadozások várhatók.
A közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok egy részében, elsősorban Lengyelországban és Csehországban továbbra is számottevő fellendülési tendenciák tapasztalhatók. Rendkívül kedvezően alakul Törökország helyzete is. A „régi”EU-tagállamokban ismét növekvő ipari termelés ösztönzőleg hat a kelet-európai gazdaságokra, egyben gondoskodik az növekedéséről is. Az államháztartás konszolidálása érdekében tett nagyfokú erőfeszítések azonban az elkövetkező években jelentős terhet rónak majd az EU gazdasági növekedésére. Az eurózónával való szoros gazdasági összefonódásuk következtében ismét némiképpen bealkonyul a kelet-európai nemzetgazdaságok középtávú növekedési kilátásainak. A térség legtöbb országában az export növekedési üteme már újból csökken az első félévhez képest. Éppen ezért a saját belföldi keresletnek egyre fontosabb szerepet kell betöltenie majd a közép-kelet-európai országok tartós konjunkturális fellendülésében.
Lengyelország
Lengyelország gazdasága továbbra is robusztusnak mutatkozik. A beszerzési menedzser index augusztusban valóban erőteljesen növekedett, 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintet érve el. A hónap vége felé nyilvánosságra hozták a második negyedéves adatait, amelyek éves alapon +3,5 százalékkal valamelyest a piaci szereplők várakozásai fölött alakultak. Figyelemreméltó, hogy a külkereskedelem csökkenő dinamikájával szemben áll a belföldi kereslet pozitív dinamikája. Az inflációs ráta éves viszonylatban 2 százalékra esett vissza. Mindenesetre az elkövetkező hónapokban a növekvő élelmiszerárak várhatóan gondoskodnak majd az enyhe növekedési nyomásról – Lengyelországot ugyanis néhány hónappal ezelőtt hatalmas áradások sújtották. A várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 3,5 százalékon hagyták, és e téren a következő hónapokban sem igen várható még változás. A második félév során a konjunktúra tartós fellendülése és az ismét növekvő inflációs ráták esetén azonban várhatóan emelni fogják a kamatokat. A lengyel zloty augusztusban az euróval szemben a megcélzott 4 zloty/euró határ körül ingadozott, havi viszonylatban pedig jegyzése alig változott. A lengyel államkötvények árfolyamai a hónap elején rendkívül erőteljesen emelkedtek, majd a hónap második felében kissé estek.
A lengyel részvények augusztusban a térség többi piacával összhangban estek. A konjunktúrafüggő papírok, akárcsak a pénzügyi és ingatlan részvények az újabb világgazdasági visszaeséstől való növekvő félelmek közepette különösen erőteljesen veszítettek értékükből. A védekező jellegűnek minősülő távközlési vállalatok ezzel szemben jelentős, öt százalékot meghaladó árfolyamemelkedést tudtak elkönyvelni.
Cseh Köztársaság
A cseh gazdaság továbbra is erőteljesen javul. A szeptember elején közzétett feldolgozóipari beszerzési menedzser index az előző hónaphoz képest ismét emelkedett, ezzel változatlanul a gazdaság gyors ütemű növekedését jelzi. Ösztönzőleg hatottak az új (export) megrendelések, amelyeket az ismét fokozódó nyugat-európai kereslet gerjesztett. Az inflációs ráta legutóbb éves viszonylatban 1,9 százalékra emelkedett, ezzel alig marad alatta a jegybank által elfogadható szintnek. Ez utóbbi intézmény augusztusban a várakozásoknak megfelelően a történelmi mélypontnak számító 0,75 százalékon hagyta az alapkamatot. Az elkövetkező hónapokban nem várható az alapkamat emelése, főleg nem akkor, ha az eurózóna kamatai tartósan alacsony szinten maradnak.
A cseh kötvények hozamai havi viszonylatban estek, ezzel jórészt követték az euróban denominált referenciakötvények árfolyamának alakulását. A cseh korona aránylag stabil maradt, az euróval szemben is alig változott valamit a jegyzése.
A cseh részvénypiac augusztusban a közép-kelet-európai térség többi részvénypiacához hasonlóan csekély mértékű árfolyamveszteségeket szenvedett el. Az egyes piaci szektorok között mindeközben nem lehetett nagyobb különbségeket megfigyelni.
Oroszország
Az orosz részvénypiac az értékalakulás tekintetében regionális összehasonlításban ismét hátul kullogott. A hőséghullám, az erdőtűz, valamint a komorabbá vált globális makrogazdasági környezet érezhetően rányomta bélyegét a piacra. A vegyipari és távközlési részvények még viszonylag jól tartották magukat, miközben az olajkitermelők és a kiskereskedelmi vállalatok papírjai átlag alatt alakultak.
Kína
A növekedés lanyhulása összességében egyelőre nem ad okot az aggodalomra. Amennyiben előre nem látható, erőteljesebb konjunkturális visszaesésekre kerülne sor, akkor Kína, mint az ázsiai térség konjunktúrájának hajtómotorja nem félne új konjunktúraösztönző csomagokkal fellépni ellenük. E konjunkturális helyzetre való tekintettel Kína valószínűleg ismét lazábbra ereszti majd a monetáris politika gyeplőjét. Konkrétan ez a továbbiakban bizonyára változatlan kamatokat jelent. Úgy tűnik, hogy egyelőre a minimális kötelező tartalékok további emelését is halogatják.
India
Az árfolyamok év eleje óta tartó kedvező alakulását elsősorban a külföldi befektetők nagyarányú eszközbeáramlásai támogatták. Ezek továbbra is döntő tényezőt jelentenek az indiai részvénypiac alakulása szempontjából. Az év eleje óta 13 milliárd USD folyt be indiai részvényekbe, ami több mint a felét teszi ki az Ázsiába befolyt tőke mennyiségének (Japánt nem számítva). A külföldi befektetők kedvező hangulata valószínűleg az elkövetkező hónapokban is kitart, és ez tovább támogatja majd az árfolyamokat.
