Átalakuló megtakarítások

Ami az egyiknek veszteség, a másiknak nyereség – ez az elv érvényesülhet a magánnyugdíjpénztárakat érintő kormányzati „támadás” kapcsán, szakemberek ugyanis arra számítanak, hogy az úgynevezett második pillérből – vagy a helyett – más befektetési formákba áramolhatnak a pénzek. A harmadik pillérnek becézett önkéntes nyugdíjpénztárak mellett a megtakarítások befogadására lehetnek esélyesek a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz), valamint az idén bevezetett tartós befektetési számlák (tbsz).

Bár e befektetési lehetőségek logikája hasonló, mégis jelentős eltérések mutatkoznak a feltételekben, a jelenleg a T. Ház előtt lévő adócsomag pedig át is ír néhány lényeges rendelkezést. A magánnyugdíjpénztárakhoz leginkább az önkéntes nyugdíjkasszák hasonlítanak, amelyek – nyilvános és bizalmas kormányzati közlések szerint is – a jövőben is a hazai öngondoskodás szerves részét képezik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a mintegy 1,3 millió tag 750 milliárd forintos vagyont halmozott fel a harmadik pillérben, mindkét szám a jövőben jelentősen nőhet. Ha valaki nagyobb összeget helyezne el pénztári számláján, érdemes még az idén sort keríteni erre, december 31-ig történő átutalás esetén ugyanis még az összeg 30 százalékát kérheti vissza befizetett adójából, jövőre ez az arány már 20 százalékra csökken. A százezer forintos maximum – általános esetben – nem változik, ám míg az idén ez 333 333 forintos „feltöltés” mellett használható ki teljes mértékében, jövőre már félmillió forintra lesz szükség ugyanehhez.

Az utóbb említettek tökéletesen igazak a nyesz esetében is, az adó-visszatérítés aránya itt is 30-ról 20 százalékra csökken. A nyugdíj-előtakarékosságnak ez a formája 2006 óta érhető el Magyarországon, különlegessége, hogy a magánszemély szabadon rendelkezhet arról, befektetését milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, netán befektetési jegybe – fektessék. További fontos feltétel, hogy a megtakarításokat csak az első évben – adott év december 31-ig – lehet növelni, utána a remélhető növekedés kizárólag a hozamból származik.

Ez év eleje óta él a tartós befektetési számla mint megtakarítási lehetőség. Ötéves időtartam után az ezen képződő nyereség mentes az árfolyam- és kamatadó alól, három éven túli – de öt évnél rövidebb – tartás esetén pedig 10 százalékos adóval kell számolni. Míg a 10 százalékos adó mértékét a T. Ház előtt lévő adócsomag nem módosítja, a jelenleg még hatályos 20 százalék helyett a három évnél rövidebb „feltörés” esetén jövő év elejétől természetesen 16 százalék lesz a kamatadó. A tbsz-nél a minimális induló számlaösszeg 25 ezer forint.

A már említett 100 ezer forintos korláton belül el lehet számolni annak az összegnek a 10 százalékát is, amelyet a magánszemély önsegélyező pénztárban két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított. Az adócsomag kifejezetten nevesíti e lehetőséget a 2010-es adót csökkentő kedvezmények között. KR

A nyesz esetében hároméves „türelmi idő” után férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz, ám a nyugdíjkorhatár elérése előtt felvett összegek után – akár csak a hozamot, akár a tőkét vagy annak egy részét is felveszszük – személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A korhatár elérése után a kifizetések adómentessé válnak. A tbsz keretében bármikor kivehetjük pénzünket a számláról, ám kedvezményes, tízszázalékos adómértékkel csak hároméves időtartam kivárása után számolhatunk, adómentessé pedig ötéves időtartam után válik ez a megtakarítási forma. Bár az idén ilyen irányú befizetésünket már nem segíti adókedvezmény, sokan választották az életbiztosítások kínálta előnyöket. Ezek közé tartozik, hogy befektetésünk eseti befizetéseket feltételezve bármikor hozzáférhető, rendszeres befizetések esetén viszont csak két év múltán. A teljes összeg felvételéhez pedig általában tízéves megtakarítási időszakot kell kivárnunk.

A nyesz esetében hároméves „türelmi idő” után férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz, ám a nyugdíjkorhatár elérése előtt felvett összegek után – akár csak a hozamot, akár a tőkét vagy annak egy részét is felveszszük – személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A korhatár elérése után a kifizetések adómentessé válnak. A tbsz keretében bármikor kivehetjük pénzünket a számláról, ám kedvezményes, tízszázalékos adómértékkel csak hároméves időtartam kivárása után számolhatunk, adómentessé pedig ötéves időtartam után válik ez a megtakarítási forma. Bár az idén ilyen irányú befizetésünket már nem segíti adókedvezmény, sokan választották az életbiztosítások kínálta előnyöket. Ezek közé tartozik, hogy befektetésünk eseti befizetéseket feltételezve bármikor hozzáférhető, rendszeres befizetések esetén viszont csak két év múltán. A teljes összeg felvételéhez pedig általában tízéves megtakarítási időszakot kell kivárnunk. -->