A független pénzügyi összehasonlító portál szakértői – 24 magyarországi pénzintézet termékadatait tartalmazó saját adatbázisukat felhasználva – arra keresték a választ, hogy az alapkamat változására hogyan, milyen ütemben reagáltak a hazai bankok az elmúlt 13 hónapban.
Azzal, hogy a betéti kamatok gyorsabban, míg a hitelkamatok lassabban változnak, a pénzintézetek számára pótlólagos kamatkülönbözet is adódik, hiszen a bázis, amely maga az alapkamat, más-más időpillanatban hat a és a betéti oldalra. „A csökkenő alapkamat mellett ez a banki játéktér fokozatosan csökken, az alapkamat változásából adódó „kamatkülönbözet” szűkül, de természetesen ez igaz ránk, banki termékeket használókra is: kevesebbet bukunk, de kevesebbet is nyerünk pénzügyi ügyleteinken.” – mondta el Veres Mátyás, a portált üzemeltető cég ügyvezetője.
Mivel az alapkamat folyamatos csökkenésével számolhatunk, a Bankometer.hu szakértői szerint a bankhasználóknak megtakarítaniuk minél magasabb futamidejű termékekkel célszerű, hitelt felvenni ugyanakkor minél rövidebb kamatperiódusú – tehát gyakrabban átárazódó – hiteltermékekkel érdemes, és betéti oldalon egyre inkább gondolkodhatunk deviza alapú termékekben.
Az egyes termékcsoportokban megmutatkozó átlagkamatok eltérő mértékben változtak az elmúlt 13 hónap során. A szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagkamata 1,47 százalékot esett az elmúlt 13 hónapban, a lakáscélú jelzáloghiteleknél ennél jóval nagyobb mértékű, 2,86 százalék a kamatcsökkenés. A betéti termékeknél a lakáshitelekhez hasonló 2,57 százalékos átlagkamat-csökkenés tapasztalható.
Figyelemre méltó, hogy a hitelek esetében a 13 hónappal ezelőtti és a jelenlegi kamatszint között nagyban mozgott az átlag kamatszint, tehát nem folyamatosan csökkenő árszintről beszélhetünk, míg a betétek esetén ez a csökkenés közel egyenletes. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a fenti időszakban az elemzők 13,13 százalékos maximum átlagkamat szintet és 9,99 százalékos minimumot is tapasztaltak. A lakáscélú jelzáloghiteleknél a két szélsőérték 11,18 százalék és 8,23 százalék.
További érdekesség, hogy bár a lakásvásárlási célú hitelek esetében jelentős mértékben, közel 1 százalékkal csökkent átlagosan az alapkamat és a hitelkamat közötti különbség, a szabad felhasználású hitelek esetében a Bankometer.hu elemzése éppen ellentétes irányú változást mutat.”
