Philipp Hildebrand szerint ugyan nincs ok pánikra, ám "vészjelek" mutatkoznak a piacon. A történelmileg alacsony kamatok ugyanis felfelé hajtották a jelzálogkölcsönöket, és a bankok között nagy a konkurenciaharc az olcsó hitelek biztosítása érdekében.
Hildebrand ezért arra figyelmeztette a bankokat, hogy tartsák be a jelzálogkölcsönök folyósítására vonatkozó szigorú szabályokat. A Die Presse szerint az SNB által tavasszal végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy noha a legtöbb bank nem kerülte meg rendszeresen a részére megszabott kritériumokat, egyes bankok azonban óvatlanok voltak a kölcsönpolitikájukban.
Philipp Hildebrand pénteken kijelentette: minél tovább marad az expanzív monetáris politika, annál nagyobb az esélye a nem kívánatos következményeknek. Hozzátette: „már van néhány figyelmeztető jel" - számol be a Bloomberg.Az SNB-nek már gondot okoz az a kockázat, hogy az adósok az emelkedő kamatok mellett nem tudnak eleget tenni a jelzálogkölcsöneikkel kapcsolatos kötelezettségeiknek. Hildebrand szerint az SNB a pénzügyi felügyelettel közösen fokozott figyelemmel követi a bankok tevékenységét és szabályozó intézkedések bevezetését is vizsgálja a pénzpolitika kiegészítéseként.
Az UBS, svájci kereskedelmi bank szeptember közepén kamatemelésre számított az inflációs félelmek és egy esetleges ingatlanpiaci buborék kialakulása miatt. A Svájci Nemzeti Bank akkor mégis a deflációra figyelmeztette a gazdasági szereplőket: egyes vélekedések szerint ez egy jó trükk volt, hogy megállítsák a svájci frank erősödését. Az SNB legutóbbi kamatdöntése, és annak indoklása valamint az inflációs jelentés felért egy verbális intervencióval (az alapkamat 0,25 százalékon maradt).
Az SNB csökkentette a három éves inflációs kilátásokat a múlt hónapban: jobban megvágva a pénzromlási várakozásokat, mint valaha a történelemben. A bank 0,3 százalékos inflációt vár 2011-ben, melyet a júniusi 1 százalékról csökkentett le, a pénzromlási prognózist 2012-ben 1,2 százalékra vágta le a megelőző 2 százalékos előrejelzésről.
Az UBS a múlt hónapban azért számított kamatemelésre, mert úgy gondolták a bank elemzői: a nemzeti bank jobban fél egy esetleges ingatlanpiaci buborék kialakulásától, és a felpörgő inflációtól, mint a svájci frank erősödéséről.
A svájci frank 2,3 százalékot gyengült szeptember közepe óta az euróval szemben, 16-án kezdődött a folyamat, amikor a Svájci Nemzeti Bank visszavágta az inflációs kilátását. A Citigroup közgazdásza szerint a megelőző inflációs várakozás túl magas volt, a visszavágás megfelel egy verbális intervencióval – fejtette ki Michael Saunders.
Az alpesi deviza ára csütörtökön 200 forint alá süllyedt, melyről 198-as szint környékére tudott erősödni a forint pénteken.
A gyengébb frank csökkenti a Svájci Nemzeti Bankra nehezedő nyomást, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba – írta a Bloomberg. Az intervenció miatt a jegybank 15 milliárd dollár veszteséget könyvelhetett el 2010 első félévében – jegyzi meg a hírügynökség.
You-Na Park, a Commerzbank AG frankfurti elemzője elmondta: az inflációs kilátás az SNB kezére játszik, mely talán egy taktikai elem.
Úgy tűnik, az UBS bank elemzőinek vélekedése beigazolódni látszik, a deflációs félelemre való figyelmeztetés egy remek, interveniálással felérő lépésnek illik be: az SNB pedig kijelentette, küzdeni fog a defláció ellen, mely teljesen kiárazta a kamatemelési várakozásokat.
