A hosszú távú megtakarításra ösztönző konstrukciónak hátránya jóformán nincs, hiszen a rajta lévő befektetést feltörve a kamatadó-kedvezményen kívül semmit sem veszít az ügyfél, ennek ellenére a lapunknak nyilatkozó pénzügyi intézmények adatai szerint csak lassan vándorolnak rá a pénzek. Hat nagybanknál összesen mintegy 65 ezer ilyen ügyfélszámla van jelenleg, amelyeken kevesebb mint 180 milliárd forintot helyeztek el az ügyfelek. (Igaz, több pénzügyi szolgáltató titkolta, pontosan hány ilyen számlával rendelkezik, és az állományadatot sem osztotta meg lapunkkal.)
Ennek persze az is az oka, hogy a tbsz életében az idei az első próbaév, és több piaci szereplő csak az év vége felé indította el ezt a szolgáltatását. Az Axánál és az FHB-nál csak novemberben, a Raiffeisennél a betéti ágon júliusban, az értékpapírágon pedig szeptemberben rajtolt a tbsz. A hitelintézetek mindenesetre nagyon bíznak a konstrukcióban, szinte mindannyian úgy nyilatkoztak, az év utolsó két hónapjában erőteljes állománynövekedés következhet be. Az UniCreditnél mintegy 10-15 százalékos bővülést várnak, és a Budapest Banknál is tíz számjegyű beáramlásra számítanak. Hosszabb távon még bizakodóbbak a piaci szereplők. A K&H-nál és az Ersténél is úgy vélik, ha a konstrukciót jobban megismerik a kliensek, és ha az adótörvények továbbra is támogatják azt, a befektetések akár negyede-harmada is átkerülhet a tbsz-ekre.
Ilyen típusú számlából egyébként kétféle létezik: az egyik típus bankbetétek lekötésére szolgál, a másikon értékpapírokat helyezhetnek el az ügyfelek. Érdekes módon, bár Magyarországon hagyományosan a bankbetét a legkedveltebb megtakarítási forma, a tartós befektetéseknél az értékpapírszámlák népszerűbbek. A Raiffeisennél például a szolgáltatás bevezetése óta csak száz tartós betéti számlát nyitottak, míg az értékpapírszámlák száma másfél ezer volt, a K&H-nál az értékpapírszámlákra érkezik a tartós befektetések kilenc tizede, az OTP-nél pedig ugyan kismértékben meghaladja a tartós betéti számlák száma az értékpapírokét, állományban feleannyi pénz sincs rajtuk.
Az év végéhez közeledve természetesen egyre több akció is kapcsolódik ezekhez a konstrukciókhoz. Az UniCredit a forrásbevonásra koncentrálva felvette betéti kínálatába a rendkívül hoszszú, három- és ötéves futamidejű lekötéseket, amelyekre egészen magas, 6,5-7 százalékos kamatot fizet. Hasonlóval próbálkozik az OTP Bank is, náluk azonban a hosszú távú betét változó kamatozású, a Raiffeisennél pedig létezik fix és változó kamatozású betét is hosszú távra. Más helyeken eközben inkább kötvényekkel vagy határozott futamidejű befektetési alapokkal csábítják az ügyfeleket.
Lényegesen kreatívabb ötletekkel is kirukkolnak néha a piaci szereplők. A Budapest Banknál például egy a adómentességére szóló biztosítást kap minden tbsz-t nyitó ügyfél. Ennek alapján a szolgáltató megtéríti a tartós befektetés adóját (de maximum 500 ezer forintot) még az befizetése előtt abban az esetben, ha a tőkekivonásra az ügyfél 60 napot meghaladó munkanélkülisége vagy keresőképtelensége miatt került sor. A biztosítás ingyenes, és nemcsak a számlatulajdonos ügyfélre, de annak házastársára is kiterjed.
Praktikus ajánlattal kedvez klienseinek az Erste is. Mivel a törvények értelmében az ügyfelek meglévő megtakarításaikat egy az egyben nem tudják áthelyezni a tbsz-re, csak úgy, ha előbb eladják, majd visszavásárolják, így a befektetések átpakolása komoly tranzakciós költségekkel járhat. Az Erste viszont azoknak, akik normál értékpapírszámlán tartják nyílt végű befektetési jegyeiket, és ezeket szeretnék tbsz-re átvinni, elengedi az alapok eladási díját, a vételi díjnak pedig csak a felét számolja fel.
