A magán-nyugdíjpénztárak tagjai 2009 eleje óta választhatnak, hogy milyen kockázatot vállalnak azért, hogy a félretett pénzük gyarapodjon. Három portfolió alakult ki: a klasszikus, a kiegyensúlyozott és a növekedési.
A legalacsonyabb hozammal a klasszikus kecsegtet, míg ez a legbiztonságosabb, szinte csak állampapírok képzik a portfóliót. A legnagyobb kockázata a növekedési befektetésnek van, de ez hozhatja a legnagyobb hozamot is. A MoneyMoon 2009 elejétől 2010 végéig összeállította, hogyan is teljesítettek a pénztárak és a portfoliók.
A legmagasabb hozamot a klasszikus portfolióban a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár érte el 25,58 százalékkal. A legalacsonyabb hozamot az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárnál lehetett elkönyvelni, mintegy 12,8 százalékot, az időszakbeli 9,31 százalékos mellett. A hozamok nagy tartományban szóródtak, az átlagos szint 18,38 százalék lett.
A kiegyensúlyozott befektetéseknél az ING Pénztár vezet, 34,40 százalékos hozammal. A Dimenzió a második, 33,21 százalékos emelkedéssel. A klasszikus portfólióban a pénztárak közül a legalacsonyabb szintet az Évgyűrűk érte el, 12,29 százalékos emelkedéssel. Az áltagos hozam majdnem elérte a 25 százalékot az időszakban. A pénztárak teljesítménye ebben a portfolióban sem tekinthető kiegyensúlyozottnak.
A növekedési portfolióban az ING Pénztár az első, 49,17 százalékos emelkedéssel, a dobogó második fokán, az OTP Magánnyugdíjpénztár szerepelt 46,83 százalékos gyarapodással, a Dimenzió 42,12 százalékkal a harmadik helyen áll.
Az átlagos hozamszint 32 százalék feletti. Az elemzés kiemeli, hogy a magánpénztári tagok kis része választott önként portfoliót, így – szerencsére – automatikusan a növekedésibe kerültek.
Összegezve a magánnyugdíjpénztári teljesítmények a választható portfóliós rendszer bevezetésével javulni látszanak, a magas működési költségek (összehasonlítva más befektetési formákkal) lefaragása kellemetlenül érintheti a szektort – áll a MoneyMoon elemzésében. Emellett ne feledjük el, hogy a magánnyugdíj-pénztárak által kimutatott hozamok a fedezet számlára értendőek (mely a befizetett tagdíj 95,5 százaléka), tehát sajnos nem a befizetett tagdíj teljes részére.
