Ma is tömeg lehet a nyugdíjbiztosítóknál, különösen a nyitás utáni és a zárás előtti időszakban. Az MSZP a hét végén javasolta is a kormánynak, hogy egy hónappal hosszabbítsa meg a határidőt, a Medián pénteken közzétett közvélemény-kutatása (lásd keretes írásunkat) szerint ugyanis százezrek lehetnek még, akik mégiscsak maradnának a pénztáruknál.
Abban, hogy a tagok az utolsó pillanatra hagyták a döntést, szerepet játszhatott az is, hogy sokan valószínűleg az Alkotmánybíróság döntésére vártak, hátha eltörli a kasszáknál maradókat sújtó egyes szabályokat, például azt, hogy hiába fizet a munkáltató utánuk is 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást, szolgálati időt nem szerezhetnek. Erre azonban a mai napig biztosan nem kerül sor, egyes ellenzéki pártok viszont biztosra ígérik, hogy ha kormányra kerülnek, visszaadják a pénztártagok szolgálati idejét. Az Index internetes portál pénteken arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami nyugdíjra szóló jogosultságot nem szerző magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjasként egészségügyi ellátásra sem lesznek jogosultak. Nagy Anna kormányszóvivő azonban közölte, ha kell, törvénymódosítás útján is, de biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást a magánkasszákban maradó majdani nyugdíjasok számára.
Hézagok még így is vannak a szabályozásban. Nem világos például, mi lesz azokkal a tagokkal, akik most nyilatkoznak a maradásról, később viszont pénztáruk megszűnése miatt visszakerülnek az állami rendszerbe. Ők ugyanis több szolgálati időt már nem szereznek, viszont magánnyugdíj-megtakarításuk sem marad, így sem állami, sem magánnyugdíjra nem lesznek jogosultak, hiába fizetik a munkavállalói és munkáltatói járulékterheket.
Egy magánnyugdíjpénztár fennmaradásához minimálisan 2000 tagra van szükség, az eddigi nyilatkozók száma alapján pedig valószínűtlen, hogy a jelenlegi 18 kassza megmarad. Ha azonos arányban nyilatkoztak az egyes pénztárak tagjai, akkor eddig a hat legnagyobb kasszának lehet esélye a fennmaradásra (OTP, Aegon, ING, Allianz, Axa és Évgyűrűk), a kisebbekben maradóknak valószínűleg át kell lépniük egy nagyobba, vagy visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon egyébként a maradók arról is nyilatkoztak, hogy melyik pénztárnak a tagjai, a nyugdíjbiztosító azonban ez alapján még nem összesítette az adatokat, csak hetek múlva derülhet ki, mely kasszák maradtak „életképesek”.
A nagy pénzügyi intézmények által alapított pénztárak egyébként közölték: ha marad 2000 tagjuk, mindenképpen tovább működnek. A kommunikációját tekintve a többiekhez képest az elmúlt hetekben igen visszafogottá vált OTP Magánnyugdíjpénztárról ugyan híresztelni kezdték, hogy megszűnik, pénteken kiadott közleményében azonban az intézmény cáfolta ezt.
A többségnek nem tetszik az államosítás
A lakosság nagyobb része továbbra sem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával, ám a magán-nyugdíjpénztári tagok többsége várhatóan áttér az állami rendszerbe – derül ki a Medián január közepén végzett felméréséből. A nyugdíjszisztémát átalakító törvény elfogadásáról a megkérdezettek 93 százaléka hallott már, az intézkedéssel azonban csak 37 százalék ért egyet.Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, január közepére 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya, sőt nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta.
Eközben a novemberi 45-ről 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a magánrendszerben való maradásra hajlottak, de a tagok 8 százaléka mondta ezt biztosnak, ez a 240 ezer fő is több mint a háromszorosa az eddig így nyilatkozóknak.
Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, január közepére 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya, sőt nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta.
Eközben a novemberi 45-ről 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a magánrendszerben való maradásra hajlottak, de a tagok 8 százaléka mondta ezt biztosnak, ez a 240 ezer fő is több mint a háromszorosa az eddig így nyilatkozóknak. -->
