A Brent minőségű olajat barrelenként 116,44 dollárért adták-vették, az ár közel két és fél éves csúcs közelében ingadozott, míg az amerikai könnyű nyersolaj ára 104,88 dolláros szinten tartózkodott ma délelőtt. A legújabb drágulásra azután került sor, hogy a Kadhafi-erők légi támadásokat hajtottak végre egy olajterminál ellen, a felkelők kezén lévő Ras Lanuf város közelében.
Az AP jelentése szerint két üzemet gyújtottak fel a lázadók és a kormányerők közötti harcban, azt azonban nem lehet tudni, hogy ki a felelős az akcióért és a keletkezett kárról sem érkeztek információk. Annyi biztos, hogy Kadhafi napokkal ezelőtt parancsot adott a hadseregnek arra, hogy gyújtsák fel az olajlétesítményeket, mivel a diktátor így próbál nyomást gyakorolni a törzsi vezetőkre.
Eközben az amerikai Energy Information Agency közölte, hogy az Egyesült Államok nyersolajkészlete a vártnál nagyobb, ez némileg enyhíti az ellátással kapcsolatos aggodalmakat. A piac ugyanakkor továbbra is feszülten figyeli, mit lép az OPEC, miután a kuvaiti olajminiszter azt állította, hogy emelhetik a kitermelést a líbiai kiesés pótlására. Elképzelhető, hogy az olajtermelő országok rendkívüli ülést hívnak össze ezzel kapcsolatban, de hivatalos információ még nem áll rendelkezésre.
Mint arról beszámoltunk, egyre élesebb a szembenállás a líbiai vezetés és a vezető hatalmak között. A korábban kilátásba helyezett légtérzárra Moammer Kadhafi „a népe részéről” fegyveres ellenállást helyezett kilátásba. A szankció David Cameron brit kormányfő és Barack Obama amerikai elnök telefonbeszélgetésén került szóba, de az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatáskörébe tartozik.
Az Európai Parlament tegnapi ülése előtt Jerzy Buzek házelnök is lépést sürgetett, szerinte Kadhafi a saját népe bombázásával elveszítette legitimitását. Ugyanitt Schmitt Pál köztársasági elnök is hasonló véleményének adott hangot. A magyar államfő a Biztonsági Tanács és az EU egyeztetését tartaná szükségesnek, mivel szabadságjogokat érint a légtérzár kérdése.
