Nem akar feléledni a hitelpiac

Nagyjából 30 milliárd forinttal csökkent februárban a tranzakciókból eredően a hazai háztartások hitelállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közölt, szezonálisan nem igazított adataiból.

Ami a tartozások alakulásának összetételét illeti, az az előző hónapokban megszokott módon alakult: forintban több hitelt vettek fel a háztartások, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg a devizahiteleknél pont ellentétes az irány.

Éves összehasonlításban a lakossági és egyéni vállalkozói ügyfeleknél lévő hitelek állománya 4,8 százalékkal emelkedett, ám ez jórészt a forintárfolyam változásával és nem a piac élénkülésével magyarázható.

A lanyha keresletet jól jellemzi, hogy a forintalapú lakáshitelekből mindössze 12,3 milliárdnyit vettek fel februárban a háztartások, ez ugyan kicsivel több az első havinál, a múlt év második felében megszokott havi mértéktől azonban már jóval elmarad. A betéti oldalon viszont erősíteni tudtak a háztartások mind a deviza-, mind a forintállományt tekintve: előbbiek mennyisége 18,6, utóbbiaké 17,5 milliárd forinttal nőtt.

Hasonló folyamatok játszódtak le a vállalkozásoknál is: utóbbiaknál szintén csak a forinthiteleknél pozitív a szaldó, amelynek következtében éves alapon 4,2 százalékkal, 7381,5 milliárd forintra csökkent a kihelyezett kölcsönök mennyisége. Szintén a hazai cégek alacsony üzleti aktivitására utal, hogy az elmúlt egy évben több mint 5 százalékkal emelkedett a számláikon lévő betétek menynyisége is.

Ami pedig az árakat illeti, az MNB adatai alapján elmondható, mind a betéti, mind a hiteloldalon nőttek egy kicsit a kamatok januárhoz képest. Ennek eredőjeként emelkedtek a háztartások forintban meghatározott ingatlanhiteleinek teljes hitelköltség-mutatói is. B. M.