Épít a régióra a Citigroup
Kellően óvatosan, de továbbra is növekedni kell – véli Alberto Verme, a Citigroup EMEA régióért felelős vezérigazgatója. Úgy látja: a feltörekvő piacokon – így Magyarországon is – nagyon komolyak a bővülés lehetőségei.
– A 2008-ban kitört válság megrázta a Citigroupot és az egész bankszektort. Mennyiben más a cég a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest?
– A bank komoly átstrukturáláson esett át az elmúlt esztendőkben, ennek köszönhetően a legutóbbi öt negyedévben már szolid nyereség mutatkozott az eredményoldalon. Ma pedig már optimisták vagyunk a jövőt illetően, hiszünk a növekedésben, amelyet ugyanakkor nagyon intelligens módon kell megvalósítanunk. Ez azt jelenti, hogy azokon a piacokon, ahol befektettünk – így Magyarországon is –, erősíteni szükséges a jelenlétünket, de kellő óvatossággal.
– Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a világ bankszektorának – és persze a Citinek – a válság neheze után?
– A kihívások leginkább két fronton: makrogazdasági szinten, illetve a szabályozási környezetben jelentkeznek. Ami az előbbit illeti: Ázsia növekedésében továbbra is bízunk, változatlanul ott a legjobbak a makrogazdasági kilátások, bár a közelmúltban a nagy ázsiai gazdaságok bővülésében némi törékenységet tapasztaltunk, erre figyelnünk kell. Az USA ugyanakkor még nem mutat egyértelmű és határozott fellendülési jeleket, igaz, mindenképpen biztató, hogy a kormányzat folytatja a pénz pumpálását a gazdaságba annak érdekében, hogy ösztönözze a növekedést. Változatlanul komoly kétségeink vannak ugyanakkor Nyugat-Európa kapcsán, ahol több ország eladósodottsága is igen nagy, ami értelemszerűen fékezi a bővülést. Ezekre a körülményekre mindenképpen oda kell figyelnünk. Fontos tényezők a közel-keleti konfliktusok, amelyek tartósnak ígérkeznek, nyomást gyakorolva ezzel az olajárra és azon keresztül az inflációra is. A növekvő inflációs nyomás miatt pedig fel kell készülni arra, hogy a jegybankok kamatot emelnek, ez szintén lassíthatja a bővülést. A másik fontos kihívást a szabályozási környezet alakulása jelenti. Be kell látni, hogy a világ gazdasági értelemben már nem függ a nyugati államoktól, az információ, a tőke és az emberi erőforrások áramlása felgyorsult, s új típusú ügyfelek jelentek meg a piacon. Ez utóbbiban komoly szerepet játszik, hogy az ügyfelek átlagéletkora csökken: nagyon nagy tömegben jelenik meg a 14–25 éves korosztály, amely okostelefonon kommunikál, és ez technológiai kihívások elé állítja a bankszektort. A Citi igyekszik kellő gyorsasággal reagálni ezekre a változásokra, így komoly beruházásokat hajtottunk végre a technológiai fejlesztések érdekében.
– Milyennek ítéli a feltörekvő piacok kilátásait?
– A Citi több mint száz országban van jelen, és számos feltörekvő régióbeli államban több mint százéves múltra tekintünk vissza, jövőre ünnepeljük a cég kétszázadik születésnapját. Minden országban, ahol befektettünk, hosszú távra tervezünk. Amit látni kell: a feltörekvők jelenleg a világ GDP-jének közel harmadát adják, ám 2030–35-ben már a kétharmadát tehetik ki. A másik figyelemre méltó számadat pedig, hogy a pénzügyi szolgáltatók szempontjából fontos középosztály lélekszáma a nyugati társadalmakban egymilliárdra tehető, ám a feltörekvő piacokon kétszer ekkora tömeg kialakulására van esély. Mindezek tükrében nem lehet eléggé hangsúlyozni, mekkora előnyt jelent számunkra a globális jelenlét.
– Ki lehet jelenteni, hogy a Citi már túljutott a nehezén?
– Nehézségekkel minden körülmények között számolni kell, ám azt kijelenthetem, hogy a szükséges lépéseket megtettük a bankcsoport stabilizálásához. Igaz, ezeknek a lépéseknek nagy volt az ára: a válság nyomán a csoport mérlegfőösszege eszközök tekintetében a harmadával zsugorodott, és komoly költségcsökkentést kellett végrehajtanunk, amely kihatott az alkalmazotti létszámra is. Az átstrukturálás ugyanakkor meghozta a várt hatást: a Citi részvénytőkéje és Tier 1 tőkéje alapján a legstabilabb bankcsoportok közé tartozik az USA-ban és az egész világon.
– Mi a véleménye a magyar piaci kilátásokról?
– A magyarországi fióktelepünk stabilan nyereséges, és ma már 26 fiókon keresztül szolgáljuk ki az ügyfeleket. Magyarországot tekintve hosszú távoban gondolkodunk, és jónak ítéljük meg a kilátásainkat is. Elég csak arra utalnom, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor az első üzleti tervünket készítettük a magyar piacra vonatkozóan, 20 milliárd dollárt tett ki a GDP, ma viszont ennek pont a hétszerese.
– Hogyan ítéli meg 2011 kilátásait, céljait?
– Optimista vagyok, hiszen – mint már említettem – jók a növekedési kilátásaink. A később hatályba lépő Bázel III előírásait figyelembe kell vennünk a működésünk során, tehát továbbra is kiemelten kell figyelnünk a tőke- és likviditási helyzetünk alakulását. Vagyis továbbra is növekedni akarunk, de kellő óvatossággal.
