A Magyar Nemzeti Bank (MNB) héttagú Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul, 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A Reuters által megkérdezett mind a 27 közgazdász úgy gondolta a múlt héten, hogy nem változik az irányadó ráta, azonban a kamat változásának kilátásaival kapcsolatban megosztottak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,7 százalékos inflációról adott számot áprilisra, és a maginfláció 2,7 százalékra kúszott fel. Az adat közzététele után egyes londoni elemzők a kamat várható emelésének irányába mozdultak el.
Idén jóval 3 százalék felett alakulhat az infláció, a jövő évben azonban a kitűzött célnak megfelelően alakulhat az infláció. A nyersanyagárak ugyan tovább nőttek, de a gyenge kereslet és magas fékezi az inflációt. Így az idei év magas pénzromlása ellenére a jegybank nem módosított és változatlan kamatpályával számol – mondta el a sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke.
Az elmúlt egy-másfél hónapban stabilan alakult a kockázati megítélésünk, azt megelőzően pedig javult a helyzet. A pozitív változások oka a feltörekvő országokba áramló pénz, ugyanakkor az eurózóna adósságválsága kapcsán a kockázatok kissé növekedtek.
Kérdés válaszolva Simor András elmondta: egyszer nyilvánítottak véleményt a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó csomagról. Hozzátette: fontosnak tartják a kilakoltatási moratórium feloldását, annak ellenére, hogy ez sokaknak nehézséget okoz majd. A moratórium ugyan látszólag segít a nehézségekkel küzdőknek, de ellehetetleníti az egész magyar jelzáloghitelezést, vagyis többet árt. A magyar emberek saját kárukon megtalálták, hogy az árfolyamkockázat fontos dolog, minden olyan döntés, ami illúziókat táplál az árfolyamkockázat megszüntetésével kapcsolatban, káros. Amíg devizahitel létezik, addig árfolyamkockázat is van.
Az IMF vezetőjének botrányával kapcsolatban is nyilatkozott az elnök. Simor szerint a Valutaalap fontos szerepet tölt be az eurózóna adósságválságának menedzselésében, ezért szerencsétlen, hogy a tárgyalások kritikus szakaszában nem vesz részt Dominique Strauss-Kahn, de bízik abban, hogy John Lipsky, Strauss-Kahn helyettese ezt a szerepet be tudja tölteni.
Elképzelhetőnek tart-e év vége előtt kamatcsökkentést – hangzott el a kérdés, amire Simor elmondta: 2008-2009-ben a kockázati megítélésünkre napról napra oda kellett figyelni, mert a forinteszközök keresletének csökkentése visszavetette a stabilitást. Ezt az időt magunk mögött hagytuk, így más a kockázati megítélés a kamat szempontjából. A szempont az, hogy a kockázat hogyan hat az inflációra, önmagában nem befolyásolja a kamatrátát.
