Az árfolyamvédelmi pillérnek nincs közvetlen költségvetési hatása - írja a kabinet a jelentésben -, ugyanakkor az állami garanciavállalás "implicit" kötelezettséget jelent a költségvetés számára, azaz az állami garancia beváltásából származhat a jövőben költségvetési kiadás. Az állam az árfolyamrögzítés idejére száz százalékos készfizető, az azutáni időszakra huszonöt százalékos sortartó kezességet vállal a gyűjtőszámla egyenlegére.
A kezesség beváltásából fakadó esetleges kiadásokat ugyanakkor ellensúlyozhatja a bankok által fizetendő kezességvállalási díj. A kormány szerint a konkrét kiadás pontos számszerűsítése nem lehetséges, mivel nem jelezhető előre a nemfizetési arány, egyelőre nem ismert, hány bank igényli a garanciát, és hány adós vesz részt a programban, illetve a forintárfolyam alakulása is döntően meghatározza a garancia alapját.
A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5 ezer - szociális szempontok alapján kiválasztott - adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadást jelenthet 2014 végéig. A szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forint lehet, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet - olvasható a dokumentumban.
A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, amelynek alapján az évi költségvetési hatás legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet, így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása 6 milliárd forint.
A kormány számítása szerint összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45 milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része - mintegy 20 milliárd forint - várhatóan 2012-ben jelentkezik.
