Miért félnek a magyar befektetési cégek a Xetrától?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEmellett kérték Patai Mihályt, a BÉT igazgatóságának elnökét (aki egyúttal a Magyar Bankszövetség elnöke) is, hogy óvja meg a tőzsdét a szerintük szakmailag és pénzügyileg is megkérdőjelezhető, rendkívül szerencsétlen időpontban meghozott döntésről, és halassza el azt az év végéig. A kérésük azonban eddig nem nyert meghallgatást, sőt Patai a meghívás ellenére a tegnapi sajtótájékoztatóra sem ment el, ahogy mások sem a tőzsde vezetőségéből. Az elnök várhatóan csak a mai közgyűlésen reagál a brókercégek kritikáira.
A cégek legfőbb kifogása az, hogy a kereskedési rendszer üzemeltetése fölösleges költségekkel járna, miközben akadálytalan bejutást biztosít a külföldi szereplők számára a magyar tőkepiacra. Mindez a hazai befektetési vállalkozások forgalmának csökkenését, munkahelyek megszűnését eredményezheti. „A javaslat a költségvetés érdekeit is sérti” – hívta fel a figyelmet Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója, aki korábban ült már a BÉT vezérigazgatói székében is. Azok a külföldi cégek ugyanis, akik így piacot nyernek, nem Magyarországon fizetik a közterheket, miközben a piacot veszítő hazai társaságok még különadót is fizetnek az államnak. Emellett egyes elszámolási tevékenységek Bécsbe történő átvitele a hazai letétkezelők bevételeit is csorbíthatja – tette hozzá a szakember.
„A bevezetés időzítésével is gond van” – hívta fel a figyelmet Katona Zsolt, az ING Bank ügyvezető igazgatója. A hazai befektetési szolgáltatók számára egyébként is kedvezőtlen a jelenlegi időszak a globális tőkepiaci válság és a különadó miatt. Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy éppen most zajlik a világ legnagyobb tőzsdefúziója, amely során a Deutsche Börse és az NYSE-Euronext egyesül. „Ki lehet jelenteni, hogy nagy valószínűséggel az lesz a világ nyertes kereskedési rendszere, amelyet az egyesített tőzsde használni fog” – közölte Katona. Az viszont még korántsem biztos, hogy ez a Deutsche Börse által használt Xetra lesz, a szakértők szerint esélyesebb, hogy az Euronext UTP platformja lesz a befutó.
A mostani, úgynevezett MMTS rendszer, amellyel a BÉT-en kereskednek a befektetési szolgáltatók, egyébként jól működik – mondják a brókercégek. A Xetra ezzel párhuzamos bevezetésének nem lenne hozzáadott értéke, informatikai és más költségeket viszont biztosan róna a piaci szereplőkre. A Xetra az ügyfelek számára is drágíthatná a tranzakciókat. A befektetési szolgáltatóknak például a kereskedéshez vásárolniuk kell egy bérelt vonalat Bécsbe, most viszont elegendő, ha a BÉT épületéig van bérelt vonaluk.
A brókercégek is elismerik, középtávon szükség lehet a kereskedési rendszer felújítására, a váltást azonban meg kell gondolni, hiszen a platformot csak egyszer érdemes lecserélni. A Xetra bevezetése ellen azonban, ha a többségi tulajdonos Bécsi Tőzsde (Wiener Börse AG) ragaszkodik hozzá, nem sokat tehetnek. A közgyűlésen a határozat elfogadásához egyszerű többség is elegendő, és a bécsiek korábbi nyilatkozataik szerint igen jónak tartják a Xetrát, a budapesti vezetés pedig úgy véli, a bevezetése a forgalom növekedését hozhatná magával. Utóbbira szükség is lehet, hiszen az idén a tavalyi naponta mintegy 23 milliárd forintos volumen a kereskedési idő meghosszabbítása ellenére is 16 milliárd alá csökkent.
A kisebbségi tulajdonosoknak is lehet persze még ütőkártya a kezükben, újra napirendre kerülhet ugyanis az „ellentőzsde” ügye, amelyet már többször megszellőztettek, amikor elmélyült a konfliktus a BÉT osztrák tulajdonosaival. A brókercégek egyébként tegnap újságírói kérdésre válaszolva elmondták: elsősorban a jelenlegi tőzsdét szeretnék megerősíteni, de ha a többségi tulajdonos nem működik együtt a piaci szereplőkkel, akár ezen a megoldáson is elgondolkozhatnak.
