Engedtek az osztrákok, így sikerült végül megegyezni a kisebbségi és többségi tulajdonosoknak a tegnapi rendkívüli közgyűlésén. A részvényeseket azért hívták össze, hogy döntsenek a BÉT leendő kereskedési platformjáról. A tőzsde többségi tulajdonosa, a Bécsi Tőzsde és érdekeltségi köre már három éve hangoztatja, hogy szeretné bevezetni a tulajdonába tartozó öszszes tőzsdén a Xetra rendszert, Budapesten azonban mindig kemény ellenállásba ütközött.
A kisebbségi tulajdonos brókercégek ugyanis forgalmuk csökkenésétől tartva nem támogatták a kérdést, és legalább annyit szerettek volna elérni, hogy a kereskedési rendszer reformját halasszák el addig, amíg kiderül, milyen platformon zajlik majd a kereskedés a most egyesülő Deutsche Börse és NYSE Euronext közös parkettjein.
Az osztrák tulajdonosok és a magyarországi brókercégek közötti vita odáig fajult, hogy utóbbiak hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón mondták el aggodalmaikat a Xetra bevezetése kapcsán, és a kormány, a pénzügyi felügyelet, valamint a BÉT-ben szintén tulajdonrésszel rendelkező Magyar Nemzeti Bank közbenjárását kérték annak érdekében, hogy vegyék rá az osztrákokat, halasszák el a döntést.
Az egyeztetés a felek között az utolsó pillanatokig tartott, az álláspontok azonban olyannyira nem közeledtek, hogy hétfő este lemondott a BÉT elnöke, Patai Mihály. A Magyar Bankszövetség elnöki tisztét és az UniCredit bank elnök-vezérigazgatói posztját is betöltő szakember azzal indokolta lemondását, hogy elfoglaltságai olyan mértékben nőttek, hogy az nem tette volna lehetővé az eredményes munkát ebben a kiélezett szituációban. Patai már három évvel ezelőtt, tőzsdeelnöki megbízatása elején kijelentette, a pozíciót csak addig vállalja el, amíg sikerül konszenzust elérnie a vitás kérdésekben. Patait kedden követte Cselovszki Róbert, a BÉT felügyelőbizottságának elnöke is, ő érdekkonfliktusokra hivatkozva mondott le a posztjáról. Cselovszki ugyanis „főállásban” az egyik legnagyobb hazai befektetési vállalkozás, az Erste Értékpapír Zrt. elnök-vezérigazgatója is.
Az előzmények után a közgyűlés feszült hangulatban kezdődött annak ellenére, hogy az elnökök nélkül maradt tőzsde legnagyobb tulajdonosa, a Bécsi Tőzsde egy alternatív javaslattal állt elő. Ez már nem a Xetra bevezetését tartalmazta, hanem arról szólt, hogy a kereskedési rendszer reformját 2012-re halasztják, és azt a platformot honosítják meg, amelyet az egyesülő tőzsdeóriás is használni fog. Az első megfogalmazást többen vitatták, ám egy szünet után, amely során informális úton sikerült megegyezniük a többségi és kisebbségi tulajdonosoknak a határozattervezet módosításáról, a javaslatot a részvényesek egyhangúlag megszavazták.
