nyesz, tbsz - Így reagált a lakosság a nyugdíjvagyon átadására

A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása után a piaci szereplők elveszítették a kezelt vagyonuk mintegy harmadát, és ezzel együtt a bevételeik több mint 20 százalékát is. A piaci folyamatok sem segítik a cégeket. A nyár utolsó hónapjában megerősödött turbulenciák kimondottan hátrányosan érintik a befektetési alapokat – állítja Vízkeleti.

Ilyen piaci környezetben a befektetők megijednek az alapoktól, és jellemzően kifelé áramlik a pénz a konstrukciókból. Különösen a külföldi részvényalapok szenvedtek a piaci árfolyam-ingadozástól, ezektől fordultak el jobban a befektetők, a magyar pénzpiaci és kötvényalapok viszont eddig viszonylag stabilan vészelték át a negatív hangulatot, belőlük arányaiban a kiáramlás is kisebb.

A negatív folyamatok ellenére az egyébként is alig 200-300 főt foglalkoztató ágazatban csak kisebb leépítések lehetnek, inkább arra lehet számítani, hogy a cégek nem vesznek fel új embereket a kilépők helyére. Olyan szereplőről sem tud eddig a Bamosz, amely úgy döntött volna, hogy a nyugdíjpénztárakkal történt események miatt kivonulna a magyarországi piacról.

A vagyonkezelők ugyanis abban bíznak, hogy ha csak lassan is, de a lakosság megtakarítási szokásai változni fognak. Erre utal az, hogy a nettó megtakarítások már nőnek, s ez előbb-utóbb a piac élénkülését hozhatja. „Meg kell találni azokat a konstrukciókat, amelyek eladhatók a háztartásoknak” – mondja Vízkeleti. Az elmúlt évek slágerterméke a garantált alap volt, ezeknél a konstrukcióknál azonban további látványos növekedésre már nem lehet számítani. Az új sikertermék az abszolút hozamú alap lehet, illetve a rendszeres megtakarításokra építő konstrukciók, amelyek hosszú távon a legköltséghatékonyabb megoldásnak bizonyulhatnak.

A vagyonkezelők más pénzügyi intézményekhez hasonlóan szintén tárgyalnak a kormánnyal az öngondoskodási politika kialakításáról. „A kormánynak vannak elképzelései, kérdés, mit engedhet meg magának a költségvetés” – mondja Vízkeleti. A szakember annak örülne, ha a rendszeres megtakarítások is bekerülnének a támogatott konstrukciók közé, eddig ugyanis többnyire az egyszeri megtakarításokra, népszerű termékekre járt kedvezmény.

A nyugdíj-előtakarékossági számlákon és a tartós befektetési számlákon is jellemzően egyszeri nagyobb összegeket helyeztek el az ügyfelek, ez volt ugyanis a legkedvezőbb megoldás. Emellett a szakember szerint azokat a kisebb jövedelemmel rendelkező vagy nagycsaládos és így kevesebbet adózó rétegeket is ösztönözni kellene, akik az szja-kedvezményt nem tudják kihasználni. „Olyan rétegeket is be kellene vonni a megtakarítási támogatásokba, amelyek eddig kimaradtak ezekből” – javasolja a Bamosz elnöke.

Szabályozási szempontból is várnak még kihívások a vagyonkezelőkre. Egy új befektetési alapokról szóló törvényt is el kell fogadni hamarosan egy uniós direktíva, az úgynevezett UCITS IV. miatt. Ezzel, hasonlóan a közösség többségéhez, egyébként máris csúszásban van az ország, az uniós jogszabályt ugyanis már ez év közepére implementálni kellett volna.