„A THM inkább az éven túli hiteleknél és a hosszabb futamidőnél ad hiteles tájékoztatást, illetve képet a piaci versenyről” – mondta Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. Hozzátette: a fogyasztási hiteleknél jelentkező magasabb kockázat indokolhatja a 30 százalék feletti THM-mel működő hiteleket is, ezért a törvénytervezet alkalmazása nehézségekbe ütközhet. Véleménye szerint a hitelkártyahitelek – ahol a THM 40-45 százalék –, a rövid lejáratú személyi kölcsönök és az áruhitelek kerülhetnek veszélybe, ha egységesen 30 százalékos THM-et vezetnének be, ezért ezeknél a termékeknél egy 45 százalékos kulcs is indokolható lenne.
A bankszövetség főtitkára szerint a személyi hiteleknél bármilyen szabályozás jobb, mint a szabályozatlanság. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ebben a körben 30 százalékos THM esetén a jelenlegi ügyfélkör jelentős része kiszorulna az ügyfelek közül, és kényszerűségből uzsorakölcsönt lenne kénytelen felvenni – tette hozzá.
Rogán Antal, a bizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a hitelintézetek 30–45 százalékos THM-et hirdetnek a kártyahiteleknél, a pénzügyi felügyelet vizsgálatai szerint a valóságban előfordul ennél magasabb, például 70 százalékos THM is. Ha 45 százalékos THM-mel hirdetik ezt a terméket, akkor az 45 százalék legyen – fogalmazott Rogán Antal.
A maximált kamat, illetve THM kérdése nem új keletű a magyar piacon, viszont nehéz minden érintett számára elfogadható megoldást találni. Az ingatlanfedezet nélküli, fogyasztási célú hitelek állománya ugyanis jóval kockázatosabb az átlagnál, így a profitábilis működés érdekében a pénzügyi szolgáltatóknak magas árréssel kell dolgozniuk. A fogyasztási hitelek állománya az augusztusig tartó egy évben 3,8 százalékkal mérséklődött Magyarországon: a kölcsöntípusok közül egyedül a folyószámlahiteleknél mutatkozott némi növekedés.
