Alig jut hitel a kicsiknek
Kevés a hitelképes cég Magyarországon – mondta Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. Szerinte több ágazatban messze elmarad a bevétel és a finanszírozási igény a válság előttitől és a hitelezés lassulása a gazdasági növekedés gátja lehet, mert nem csak a hitelképtelen cégek nem jutnak forráshoz. Szerencsére azonban vannak kedvező tapasztalatok is, például a gép-, az autó- és vegyiparban működő ügyfeleiknél.
Gyakran a kevés hitelképes vállalkozás sem jut hitelhez a szokásos finanszírozójától, mert a bankok hitelező készsége nem egyformán szilárd – véli Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. Ezért tapasztalatuk szerint a jóval nyitottabbak lettek a bankváltásra a vállalkozások. A finanszírozóképesség mellett a kiszolgálás gyorsaságával, kiszámíthatósággal és rugalmassággal most előnyre tudnak szert tenni.
A finanszírozások jelentős drágulásával kell számolni Magyarországon – mondta Radil Thomas, a Sopron Bank elnök-vezérigazgatója. Hiányzik ugyanis az a likviditás, amely eddig külföldről folyt be a magyar pénzügyi szektorba. A hitelintézet a jövőt a vállalkozások saját tőkéjének megerősítésében látja, esetlegesen akár olyan részesedési modelleken keresztül, melyeknél befektetők bocsátják rendelkezésre a saját tőkét.
A válság negatív következményei mellett pozitív hatásokat is észlelünk – állítja Bencsik Judit, a Citibank kkv termékmenedzsere. Szerinte kifejezetten előnyére válik a szektornak a piaci szelekció, mely során kiválasztódtak a győztes üzleti stratégiák. A bank szerint az év eleje óta újra nő a hiteligény, de emelkedik az ügyfelek fizetési késedelme is.
Nagyon eltérő a kkv-szektorban működő egyes cégek helyzete – vélik az Erste Banknál. A fejlődő exportpiacokra termelő vállalkozások kilátásai kecsegtetők, viszont a hazai piacra szállítók a csökkenő kereslet miatt borús jövőre számíthatnak. Közben komoly harc folyik a bankok között a jó minőségű kkv-kért és a lakossági deviza-végtörlesztés banki finanszírozási forrásokat vonhat el a vállalkozások elől. A szegmensben bővülést tervező bankok számára így a refinanszírozási források szerepe a jövőben jelentősen felértékelődik.
A kkv-szektort az átlagosnál jobban megviselte a válság, mert korábban is az alultőkésítettség volt rá jellemző – vélik az UniCredit Bank szakértői. Ők is azt tapasztalták, hogy szektor egészében tisztulási folyamat ment végbe, amely várhatóan folytatódik. A bankok többsége azzal szembesült, hogy jelentősen emelkedtek a forrásköltségek. A likviditási problémákra elsősorban az olyan kedvező kamatozású és tárgyi fedezet nélküli hiteleket keresik, mint például a Széchenyi-kártya.
A válság nyomán a bankok elvárásai egységesedtek, kezdő és gyengébb vállalkozás számára ma nehéz finanszírozáshoz jutni, a prosperáló vállalkozások száma pedig csökken – mondta Németh László, K&H Bank kkv-marketing főosztályának igazgatója. Szerinte a szektort hitelkínálati oldalról nem lehet mobilizálni, olcsóbb források, átvállalt kockázatok nem pótolják a hiányzó piacokat.
Érdemi verseny folyik a bankok között a jól működő, hitelképes vállalkozások megszerzéséért – állítják a Raiffeisen Bank szakértői. A hitelállomány ugyanis nem nő, sőt, a kihelyezett új hitelek nem pótolják a törlesztések miatti csökkenést.
Az ügyfelek elsősorban a támogatott hiteleket keresik, valamint az olyan lehetőségeket, mint például a faktoring – mondja Győri Balázs, a CIB Bank kkv-s értékesítési vezetője. A bankok részéről pedig továbbra is a fokozott kockázattudatosság a jellemző – teszi hozzá. Így átfogóbb hitelcél- és hitelképesség vizsgálatokra számíthatnak a vállalkozások.
Giczi József -->
