Tömegtermék helyett lakásbiztosítások személyre szabva

A recessziós környezet és az élénkülő árverseny ellenére kismértékben emelkedni látszanak a lakossági vagyonbiztosítás bevételei az idén – az elmúlt évek jelentősebb káreseményei, a biztonságra, a kiszámíthatóságra való igény növekedése miatt mind többen kötnek lakásbiztosítást. Az egyedi igényekre szabható szolgáltatások megjelenése új lendületet adott a piacnak.

Az idei sem lesz a biztosítók éve – a szektor immár 2008 óta néz szembe majdhogynem folyamatosan mérséklődő bevételekkel, növekvő terhekkel és kedvezőtlen adóváltozásokkal. Az első fél évben összességében közel 5 százalékkal csökkentek a díjbevételek az előző év azonos időszakához képest – elvétve találni olyan területet, ahol a piac akár a szerződések számát, akár a bevételeket tekintve bővült volna. A majdhogynem egyedüli kivételt a (tűz és elemi, valamint az egyéb vagyoni kockázatokra fedezetet nyújtó) klasszikus vagyonbiztosítások jelentik. Ezen a területen az első fél évben 4 százalékkal emelkedett az összpiaci árbevétel, leginkább a lakásbiztosítási piac élénkülésének következményeként.

A jelenség magyarázatát hiába keresnénk az indexálásban, az árbevétel nagyobb mértékben nőtt ugyanis ennek mértékénél. A biztosítói áremelések korlátját jelentette a fizetőképesség mérséklődése és az élesedő verseny is. A bevétel valójában stagnáló átlagos díjszint mellett emelkedett, vagyis a szerződések növekvő száma, a piac – régóta kívánatos – bővülése húzódik meg az eredmény hátterében. Magyarországon a lakások 72 százaléka biztosított valamilyen formában – ez európai kitekintésben nem rossz arány –, ám szeretnénk ennél tovább lépni.

Kétségtelen tény, hogy minden nagyobb káresemény hatására némiképp emelkedik a lakásbiztosítások iráni érdeklődés is – ám a tavalyi óriási és tömeges viharkárok önmagukban nem feltétlenül magyaráznák, miért nőtt a szerződések száma az idén. Hozzá kell tennünk, a recessziós környezet is erősíti a biztonságra, a kiszámíthatóságra való igényt, és miután a lakás Magyarországon valóban a legfontosabb családi vagyontárgy, ennek teljes körű biztonsága lehetne egyfajta válaszreakció a válságra. Ám mégis azt állítom: mindezek a folyamatok szükséges, de nem elégséges feltételei voltak annak, hogy a piac bővülni tudjon.

Egy szolgáltató – de egy egész szektor is – csak akkor lehet sikeres, csak akkor érhet el növekedést (pláne negatív környezetben), ha kínálata igazodik ügyfelei igényeihez. Ha az ügyfél valóban értékarányosnak, vagyis jónak véli az üzletet, ha úgy látja, számára tényleg megéri a biztosítást megkötni, akkor aláírja a papírokat. A lakásbiztosítások esetében az elmúlt év ebből a szempontból hozott óriási változást – a korábbi viszonylag egységes termékeket felváltották az egyedi igényekre szabható biztosítások. A társaságok már korábban felismerték, hogy ügyfeleik egy részének csak néhány alapvető kockázatra fedezetet nyújtó, rendkívül olcsó termékre van szükségük, miközben van olyan réteg is, amely inkább a magasabb szolgáltatási minőség, a minden váratlan helyzetre megoldást kínáló biztosítások iránt érdeklődik. Sokan épp olyan terméket szeretnének, amelyben saját szokásaiknak, igényeiknek és saját lakásuk, házuk adottságainak megfelelően maguk állíthatják össze a biztosítási csomagot. Azt kell biztosítani ugyanis, ami az ügyfél esetében kockázatot jelenthet, amire az ügyfelüknek szüksége van, és nem kell csomagban ráerőltetni azt, amire nincs.

A kizárások helyett a kiegészítéseké lett a fő szerep – az új generációs biztosítások arra helyezik a hangsúlyt, hogy az ügyfél válassza ki, mire terjedjen ki a biztosítás. Így nem jelent gondot, ha leolvad a hűtő, ha elveszett a bankkártya, vagy ha éppen a kerti bútort vitték el illetéktelenek, netán egy besurranó tolvaj károsította meg az ügyfelet – erőszakos behatolás, nyom és így „bizonyíték” nélkül. (Korábban éppen emiatt nem fizettek erre a biztosítók). Létezik a piacon olyan kiegészítő biztosítás, amelyben a lakástermék része a család utazási biztosítása is (egész évre) – benne akár a kivitt sportfelszerelések biztosításával –, de lehet biztosítást kötni a házi kedvencek állatorvosi kezelésének költségeire is (a külön biztosítási terméknél olcsóbban), vagy a háztartási gépek meghibásodására, így a garanciaidő akár négy év is lehet. Ezenkívül persze foglalkozni kellett a modern építési technológiák biztosításával is – egy felkészült biztosítónak válasszal kell rendelkeznie arra az esetre, ha az átlagosnál drágább, energiatakarékosabb anyagokból épült a ház, vagy ha éppen napkollektor van a tetőn, és annak sérülését is fedezni kellene.

Az egyszerű lakásbiztosítások helyett olyan komplex termékek jelentek meg tehát, amelyek már egyre több, akár önállóan is megköthető szerződést ötvöznek egybe, szélesebb fedezetet adnak a korábbiaknál, és igazodnak a családok életviteléhez. Olyan termékek, amelyek jó üzletet jelentenek mindenkinek – és új irányt szabnak a biztosítási piacnak.

n Szurgyi Nándor, az Aegon Magyarország lakásbiztosítási üzletágának igazgatója