Válságban is növekedés
– A napokban indul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szezon. Mit gondol, az idén is folytatódik az árverseny?
– Bár az én nevem is Michl, nem vagyok Nostradamus. Az árak ma már nagyon nyomottak, de más tényezők is hatással lehetnek a díjak szintjére. A benzin ára magas, emiatt kevesebbet autóznak az emberek, így kevesebb lesz a baleset, ezáltal a kárhányad is csökken, tehát a díjak is mérséklődhetnek. Szintén hatással lehet a díjakra az időjárás. Ha például enyhe a tél, nincs sok hó, a balesetek száma is csökken, ami az árakban is érvényesülhet. A teljes piacot nézve sok múlik még azon is, mit lépnek majd a versenytársak, köztük az Astra, túlságosan nagy áresésre viszont az idén már nem számítok, sőt középtávon már biztos vagyok abban, hogy a díjak emelkedni fognak.
– Az Uniqa számára a tavalyi kampány a 2009-essel ellentétben nem sikerült túl jól. Mi ennek az oka?
– Egyszer fent, egyszer lent. Tavaly úgy döntöttünk, hogy nem csökkentjük tovább a díjainkat, a piac pedig mélyen alánk ment. Sok jó ügyfelet veszítettünk így, akiket az idén szeretnénk visszaszerezni, hiszen még mindig mi vagyunk az egyik legnagyobb autós biztosító a piacon.
– Hogyan kompenzálták a díjbevétel-kiesést?
– Megváltoztattuk a stratégiánkat az idén. Az életbiztosításokra helyeztük jobban a hangsúlyt, és ebben a szegmensben 19,6 százalékos díjbevétel-növekedést értünk el, miközben a piac egésze visszaesett. Még a legnagyobb szereplők is közel 9 százalékos esést könyvelhettek el. A teljes biztosítási piac is csökkent az idén, nálunk viszont az összesített díjbevétel is emelkedett. Ezt kevés biztosító mondhatja el magáról, hiszen a legtöbb
piaci szereplőnél visszaesés volt. Szintén jól megy a piacon az egészségbiztosításunk, minden második ilyen szerződést mi kötjük meg. Az egészség- és baleset-biztosítási szegmensben várhatóan sokkal jobb eredményeket érünk el, mint az autós biztosításoknál.
– Ennek köszönhető az is, hogy mostanában az Uniqa szinte gyűjti a különféle díjakat?
– Igen, nemrég elnyertük a World Finance legjobb magyar biztosítójának járó díját. Ezt az elismerést olyan cégek érdemlik ki, amelyek mind gazdasági eredményeik, mind innovatív termékeik révén megelőzik versenytársaikat. A viharjelző szolgáltatásunk és a safeline assistance termékünk az, amely miatt kiérdemeltük a díjat. A viharjelző annyira népszerű, hogy a mintegy félmillió uniqás ügyfél közül százezren rendelték meg eddig. Az üzleti eredményeink szintén jók, tavaly nyereséges lett a cég, és a zsugorodó piacon is növelni tudtuk az életbiztosítási díjbevételeinket. A Superbrand díjat is már az ötödik alkalommal kaptuk meg az idén, elnyertük a legjobb telefonos ügyfélszolgálat díját is, emellett a MoneyMoon eszközalapokat díjazó gáláján szintén a mi alapjaink kapták a legtöbb elismerést (11 kategóriából 6 díjat), és a mi szakemberünk, Kovács László lett a legjobb vagyonkezelő.
– Visszatérve a gépjármű-biztosításokra: csökkentenek árat ebben az évben a
kgfb-nél?
– Az áraink jelenleg húszezer forint körül alakulnak. Volt olyan időszak, amikor évi 3000 forintos különbség még nem érdekelte az ügyfeleket, nem váltottak ilyen kis összeg miatt. Most viszont már 1000-1500 forint megspórolása végett is sokan váltanak. Ezért azt tervezzük, hogy egyes országrészekben, ahol jók az eredményeink, átalakítjuk a díjszabásunkat. Persze nem kizárt, hogy a konkurens cégek is hasonlóan gondolkoznak és lépnek majd.
– A különadót hogyan fogadták a cég tulajdonosai?
– Ez az adó természetesen negatív hatással van az eredményünkre, aminek a tulajdonosok nem örülnek. Tavaly csaknem kétmilliárd forintot fizettünk be különadóként, ez a részvényeseknek rossz hír. Ilyen körülmények között fennáll a veszélye annak, hogy a befektetők nem akarnak majd Magyarországon beruházni. A mi részvényeseink azonban egyelőre azt mondták: kivárnak és befizetik a különadót, hiszen még így is jelentős nyereséget tudunk Magyarországon elérni. A különadó nemcsak bennünket érint, de a bankokat és a lízingcégeket is, és véleményem szerint a teljes gazdaságra negatív hatással van. Egyelőre azt sem látom, hogyan lehet majd kivezetni. Az állam bevétele az szja-rendszer átalakítása miatt lecsökkent, hatalmas, 1100 milliárd forintos lyuk maradt, amelyet újabb adókkal próbálnak betömni. Az államnak muszáj bevételt szereznie, hogy a terveinek megfelelően csökkenteni tudja az államadósságot, de a gazdasági növekedés motorját eközben nem sikerült beindítania.
– Azt mondják, a vagyonbiztosítási üzletág nem indulhat be, amíg a GDP nem kezd növekedni. Mikorra várnak fordulatot ezen a téren?
– A biztosítók helyzete nagyon erősen függ a GDP alakulásától. Az elmúlt években a gazdasági növekedés a hitelekre épült. Hitelt pedig akkor veszünk fel, ha valamilyen jövőbeni teljesítést előlegezünk meg magunknak. Most viszont nehéz kölcsönhöz jutni. Ha kevesebb házat építenek, az kihat az építőiparra és ezzel az új lakásbiztosításokra, ha kevesebb új autót vásárolnak, az negatívan hat a gépjármű-biztosításokra is.
– Az szja-törvénnyel kapcsolatos változások miért nem hoztak a szektor egészében díjbevétel-növekedést, ahogy azt sokan várták?
– A lakosság többségének a reform után kevesebb elkölthető pénze maradt a háztartásában. Akinek a fizetése bruttó 75 ezer és 290 ezer forint közé esik, annak csökkent a jövedelme. Az Uniqának sok jól kereső, A kategóriába tartozó ügyfele van, aki valóban jobban járt az adóreformmal, és akinek nőtt a vásárlóereje.
– A biztosítók is részt vesznek abban a munkacsoportban, amely öngondoskodással kapcsolatos reformokat dolgoz ki. Önnek milyen elképzelései vannak ezzel kapcsolatban?
– A nyugdíjcélú előtakarékosságról az a véleményem, hogy három pilléren kellene alapulnia. Az első az állami ellátás, amelynek a szerepe idővel egyre kisebb lesz, csak a minimális alapellátásra korlátozódik majd. Ez nem csupán magyarországi probléma, az olyan módosabb országok, mint Ausztria, szintén hasonló gondokkal küzdenek. A második pillér a foglalkoztatói nyugdíj lehetne, ebben az esetben a cég takarítana meg az időskori ellátásra a dolgozói számára. Erre a pillérre erős hatással volt a magánnyugdíjpénztárak államosítása, középtávon, úgy vélem, nem kerülhetünk meg egy reformot ezen a területen. A harmadik pillér az öngondoskodás, amikor az emberek maguknak tesznek félre az időskorukra, és az életbiztosítások erre jó megoldást kínálhatnak, hiszen a megtakarítás mellett biztosítási védelmet is nyújtanak.
– Állami támogatást mire javasolna?
– Azokat kellene adókedvezménnyel ösztönözni, akik gondolnak a nyugdíjaskorukra. Nem gondolok korlátlan adókedvezményre persze, és csak azoknak adnék, akik valóban nyugdíjaskorukig takarékoskodnak. Aki öt-tíz év után kiveszi a pénzét, annak nem kellene megadni ezt az előnyt, vagy vissza kellene fizettetni vele a támogatást. Ugyanezt gondolom az egészségbiztosításokról is, mivel a társadalombiztosítási ellátásban nagyok a hiányosságok. A cégek köthetnének a dolgozóik számára kiegészítő biztosítást, amelyet költségként leírhatnának az adóalapjukból, de egyelőre ezen a téren nincs konkrét fejlemény. A kormányzatnak számításokat kellene végeznie erről, hiszen az már világos számukra, hogy minden adókedvezmény bevételcsökkenéssel jár, de azt is meg kellene vizsgálni, mit nyerhet az állam azzal, ha az emberek maguk tesznek félre pénzt nyugdíjcélú és egészségügyi kiadásokra. Ez ugyanis végső soron bevételt jelent az államnak, amit sok európai államban támogatnak az adórendszeren keresztül.
Névjegy
A Bécsi Gazdaságtudományi Egyetemen (WU) és a svájci St. Gallen-i főiskolán tanult. Az Uniqa elődjénél, a Nordstern Biztosítónál 1973-ban kezdett dolgozni. 1997-től lett az Axa Colonia magyarországi igazgatósági tagja, 1999-től az Axa Nordstern Colonia Versicherung AG igazgatósági tagja, 2003-tól pedig az Uniqa vezérigazgatója. Megkapta az Osztrák Köztársaságért Nagy Érdemrendet és a Magyar Köztársaságért Érdemrendet is.
jelen).
Tavaly a cég működési eredménye 2,4 milliárd forint volt, adózás után pedig nem egészen 400 milliós nyereséget ért el a társaság.-->
