Egyetlen termék, egyetlen szereplő, egyetlen piac se maradjon ellenőrizetlenül - vonták le korábban a G-20 államok a válság tanulságát. A svájci lap szerint a reformnak az a célja, hogy a pénzpiacokat biztonságosabbá és transzparensebbé tegyék, és ennek folytán jobban ellenőrizhetőek legyenek a felügyeleti hatóságok által. A Mifid a 2007 végén történt bevezetése óta az értékpapír-kereskedelemben nagyobb versenyről és csökkenő árakról gondoskodott, ám a piacok átláthatósága nem teljesült – hangoztatta Markus Ferber német európai parlamenti képviselő. Az európai parlamenti tárgyaló delegáció vezetője.
A Mifid módosítását az EP-nek és a tagállamoknak is jóvá kell hagynia. A tervezet szerint a jövőben valamennyi piaci adatnak rendelkezésre kell állnia a kereskedők számára, hogy a befektetők teljes képet kapjanak az árakról. A lap úgy tudja, hogy az értékpapír felügyeletet a jövőben feljogosítják arra, hogy betiltson bizonyos pénzügyi termékeket, amennyiben azok a piacok stabilitását vagy a befektetők érdekeit veszélyeztetik.
Emellett az árupiacokat is szigorúbb szabályozás alá vonják a spekuláció megfékezése érdekében. Mint ismeretes, az EU, elsősorban Franciaország számtalanszor okolta az árupiaci spekulánsokat az emelkedő élelmiszerárakért. Brüsszel ezen kívül megtiltaná a független befektetési tanácsadóknak a jutalék elfogadását bizonyos termékek közvetítéséért, ezzel próbálva megszüntetni a pénzügyi motivációt a tanácsadásban.
A javaslatok fontos eleme, hogy a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedelemre is kiterjesztené a szabályozást és a szigorúbb ellenőrzést, illetve az újabb technológiákra, mint az internetes gyorskereskedés.
A most bejelentett kezdeményezések - amelyeket még az uniós parlamenttel és az EU-tagországok tanácsával is meg kell vitatni - kiterjesztik a gyanús tranzakciókra vonatkozó bejelentési kötelezettséget, illetve felruházzák például a felügyelő hatóságot, hogy telefonos vagy internetes információcseréről kapjon megfelelő tájékoztatást a távközlési cégektől.
A büntetőjogi intézkedésekkel kapcsolatban a bizottság arra mutatott rá, hogy jelenleg túlságosan szerteágazó a tagországok szabályozása, így az lehetőséget ad a manipulációk büntetlenül hagyására. A bizottság szerint ezért közös minimumszankciókra lenne szükség.
Ez az első eset, hogy a bizottság a két éve életbe lépett Lisszaboni Szerződés adta új illetékességi körrel élve büntetőjogi fellépésre ösztönzi a tagországokat - derül ki a brüsszeli közleményből.
