Eichengreen: Merkel jobban megválogathatná a szavait

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak nyilatkozva a közgazdász kifejtette: pillanatnyilag továbbra is abból indul ki, hogy Görögország bennmarad az euróövezetben. Arra a felvetésre, miszerint Angela Merkel jelezte, az EU "fel van vértezve" Görögországnak az euróövezetből való kiválására, az amerikai közgazdász rámutatott: reméli, hogy erre nem kerül sor. Szerinte egy ilyen eseményre lehetetlen teljesen felkészülni, a következmények pedig rendkívül romboló hatásúak lennének.

Eichengreen hangsúlyozta, hogy Merkelnek meg kéne válogatnia szavait a jelenlegi helyzetben. Ezt indokolja az 1992 szeptemberi eseménysor, amikor a Bundesbank akkori elnöke egy meggondolatlan, a lírára vonatkozó megjegyzésével csaknem tönkretette az európai valutarendszert. A közgazdász hozzátette: a kancellár szavai most talán megnyugtathatják a német szavazókat, de a piac szemszögéből igencsak veszélyesek.

A szakértő úgy látja: Görögország kilépése egyrészt az ország mély recessziójához vezetne, amiből csak az új drachma erős leértékelésével emelkedhet ki az állam. Másrészt az eurózóna helyzete sem javulna, ugyanis a káoszban meggyengülnének az uniós intézmények, a piac pedig azt kérdezné, ki a következő? És ebben a helyzetben távolról sem biztos, hogy Németország továbbra is gazdasági fellegvár maradhatna. Eichengreen a Marshall-tervet hozza fel példaként az eurózóna számára. Arra a felvetésre, miszerint Athént nem lehet összevetni az 1945-ben tönkrebombázott Kölnnel, a közgazdász leszögezi: az eurót már bevezetették Görögországban, a helyzet adott, az egyetlen út, hogy helyreállítják az eurózóna működőképességét.

És bár Görögország kilépése nem jelentené az eurózóna végét, az elemző szerint ez a forgatókönyv hatalmas költségekkel járna. Eichengreen a bankok feltőkésítésében, a megállapodottnál jelentősebb görög adósságelengedésben és egy védőfal felállításában látja a megoldást a fertőzés megakadályozására.