A végtörlesztés miatt csökken a jegybank devizatartaléka, s
tovább gyengül a forint. Utóbbi növeli a programban részt nem vevő devizaadósok terheit, ezért nő a nem teljesítő hitelek aránya. A jegybank adatai szerint egyébként is gyorsan romlik a magyar bankrendszer hitelportfóliója. A lakossági kölcsönöknek csaknem 13, a vállalati hiteleknek pedig több mint 16 százalékát 90 napnál is nagyobb késéssel törlesztik, így ezek nem teljesítőnek számítanak. Ha hozzávesszük a még fizetett, ám átstrukturált hitelek állományát, akkor a problémás kölcsönök aránya a háztartásoknál 20 százalék feletti, a vállalatoknál 17 százalék közeli.
A jegybank szakértői azt jósolják, hogy a lakossági, devizaalapú jelzáloghitelek egyötödét végtörlesztik. Előrejelzésük szerint a június végén 4 867 milliárd forintot kitevő lakossági devizahitelek 5 százalékát megtakarításokból, 15 százalékát pedig hitelből törleszthetik kedvezményes árfolyamon az adósok. A végtörlesztésből a törvényben meghatározott árfolyam felett felvett és a nem teljesítő hitelek mellett a jegybanki szekértők szerint kimaradnak a kombinált és az alacsony fedezetű konstrukciók is. Így az érintett hitelek aránya legfeljebb 30 százalék körül lehet, de a végtörlesztők arányát jelentősen befolyásolják a kiváltó forinthitelek kondíciói.
Számításaik szerint a 12 százalék feletti teljes hiteldíj mutató melletti, tíz évnél hosszabb futamidejű hiteleket már nem érdemes átváltani. A felsorolt külső és belső sokkok együttes hatására a magyar bankrendszer tőketartalékai jelentősen csökkennek. A jegybank szeptemberi inflációs jelentésében felvázolt makrogazdasági pálya és a 20 százalékos végtörlesztési arány mellett a stabilitási jelentés szerint a bankrendszer átlagos tőkemegfelelési mutatója 14-ről 10,5 százalékra csökken – ebben az esetben a hazai bankrendszernek nincs szüksége tőkebevonásra. Ám számos bank kerülhet közel ahhoz, hogy elfogyjanak tőketartalékai. Az eurózóna válságának elmélyülésekor vagy magasabb – 30 százalékos – végtörlesztési aránnyal számolva viszont mintegy 200 milliárd forint összegű tőkebevonásra lenne szükség.
A jegybanki szakértők szerint ezért a magyar bankrendszer pótlólagos tőkeinjekció hiányában annak ellenére nem képes támogatni a gazdaság növekedését, hogy likviditása, forrásokkal való ellátottsága megfelelő. Ezért szerintük egyre nagyobb szükség van a magyarországi leánybankok anyabankjainak elkötelezettségére. Az európai adósságválság ugyanakkor növeli annak esélyét, hogy az anyabankok saját problémáik miatt egyre kevésbé tudják a leányvállalataikat friss tőkével ellátni.
A jegybank szakértői több javaslatot is megfogalmaztak a helyzet javítására. Ezek közé tartozik a magáncsőd és a pozitív adóslista bevezetése. Továbbá a hitelek átstrukturálási szabályainak szigorítása és olyan új szabályok bevezetése, amelyek portfóliótisztításra ösztönzik majd a bankokat. A jegybank emellett az átlátható árazású, azaz referenciakamat-alapú, fix felárú vagy fix kamatozású hitelek elterjedését, a hiteles költségvetési politikát és az anyabanki tőkeemeléseket is szükségesnek látja.
Világgazdaság - Giczi József-->
