Olvadnak a megtakarítások

Egy hónap alatt 130 milliárd forintnyi devizahitelt végtörlesztett a lakosság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint, és mindezt szinte kizárólag megtakarításból. A Pioneer Alapkezelő nemrég publikált előrejelzése szerint a mintegy 5500 milliárd forintos devizahitel-állományból 1100 milliárdot fizethetnek viszsza a banki ügyfelek, és ez több százmilliárd forinttal csökkentheti majd a lakossági megtakarítások állományát is.

Az egyes számú vesztes a bankbetét lehet – mondják a különféle pénzügyi intézmények. Amellett ugyanis, hogy a lakosság körében ez a legkedveltebb megtakarítási forma, egyúttal ebből lehet a legkisebb veszteséggel kiszállni. „A tapasztalatok szerint az ügyfelek a likvid vagy kevésbé jól jövedelmező eszközöket használják fel, amikor nagy összegű portfólióátrendezést kell végrehajtaniuk” – mondják a K&H Bank szakértői, és hozzáteszik: a bankbetét mellett a nyílt végű befektetési alapoknál is megnőhetnek a visszaváltások a végtörlesztések miatt.

Az egyes alapfajtákat nem egyformán érintik majd a visszaváltások: a pénzpiaci és kötvényalapokból várhatóan többet, a részvényalapokból kevesebbet adnak el. „A befektetési alapok vagyonának fele pénzpiaci és kötvényalapokban van, ezekből becsléseim szerint 90-100 milliárd forintos állomány párologhat el a végtörlesztés miatt” – mondja Vízkeleti Sándor, a Pioneer vezérigazgatója. A szakember szerint az ingatlanalapok vagyona is megfogyatkozhat a devizahitelek visszafizetése miatt. Ami jó hír az alapkezelőknek, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági szerződések megkötői valóban hosszú távú megtakarítónak tűnnek, és bár valamelyest nőtt a számlazárások száma, tömegesen nem nyúltak hozzá az emberek a hosszú távú megtakarításaikhoz. Még annak ellenére sem tettek így, hogy a tbsz-ek feltörése a kamatadó-kedvezmény elvesztésén túl nem jár büntetéssel. A részvénybefektetők sem sietnek eladni – jelenleg nem túl magas árfolyamon forgó – papírjaikat, hogy visszafizessék a devizahitelüket – mondják a KBC Securitiesnél. Sőt, az alacsony árfolyamok arra késztetik az ügyfeleket, hogy vásároljanak a papírokból.

Az életbiztosítások nem tartoznak a különösebben likvid befektetési formák közé, ám a biztosítói piac szereplői is aggódhatnak a végtörlesztők miatt. „Egyes becslések szerint az életbiztosítások 5-8 százaléka is megszűnhet így” – mondja Bartha Viktória, az Aegon Magyarország életbiztosítási vezérigazgató-helyettese. A félelem abból a szempontból jogos, hogy sok devizahitelt életbiztosítással kombinálva adtak el, ezek végtörlesztői pedig könnyen lehet, hogy a biztosításból szeretnék majd rendezni a tartozás egy részét. A Generalinál egyébként már készülnek olyan alternatív ajánlattal, amely lehetővé teszi, hogy a klienseknek mégse kelljen megszüntetniük a szerződésüket ahhoz, hogy hozzájussanak a pénzük nagy részéhez. Az életbiztosítások idő előtti felmondása ugyanis jellemzően komoly költségekkel jár. A jövőt illetően viszont a biztosítók optimisták: remélik, ha a családok megszabadultak a devizahitelek okozta terhektől, a korábbinál is nagyobb intenzitással kezdenek takarékoskodni, és idővel visszatérnek az életbiztosítási piacra a most kivett befektetések.

Még nagyobbat bukhatnak azok, akik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukat használják fel végtörlesztésre. A tízéves lejárat után a hozamot ugyan adómentesen felveheti bárki, de ha a tőkéhez is hozzányúl idő előtt, arra 36,86 százalékos adót kell fizetnie.

A kombinált hitelek miatt az életbiztosítások egy részét is felmondhatják.

Herman Bernadett-->