Zsákutcában a gazdaság
Szerinte a várható gazdasági visszaesés fő oka a hibás gazdaságpolitika, melynek három öszszetevője a rossz adópolitika, a devizahitelek végtörlesztése és a pénzügyi rendszer stabilitásának kikezdése. Úgy véli, a fő probléma a jogbiztonság és a kiszámíthatóság hiánya, de a gondokat fokozza a kedvezőtlen konjunkturális helyzet is.
Az államadósság és az államháztartási hiány csak a nyugdíjpénztárak vagyonának állami kézbe vétele miatt csökkent a bruttó hazai termék 81 százalékáról annak 77 százalékára, de a forint gyengülése miatt 82 százalékra emelkedett. A költségvetés idei, egyszázalékos többlete helyett pedig a nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vétele nélkül a deficit 8 százalékos lenne, az egyszeri kiadások nélküli pedig 6 százalékos.
A magyar bankrendszert három komoly csapás érte: a bankadó, a végtörlesztés és a nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vétele – mondta a kutató. Szerinte a 100-200, a három tényező együtt 700-1000 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézeteknek. Szerinte a bankrendszer ugyan kibírja ezt, ám nagyon meggyengíti a hitelezési képességét, és egyes bankoknak tőkét kell bevonniuk.
A magyar gazdaság nem az utóbbi másfél év gazdaságpolitikája miatt került rossz helyzetbe – vélekedett a rendezvényen Kozma András, a Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte a hazai problémáknál is jobban veszélyezteti a hitelezést, hogy az anyabankoknak magasabb tőkekövetelményeknek kell eleget tenniük. Ezért vagy tőkét kell emelniük, vagy hitelezési aktivitásukat csökkenteniük. Mivel most a tőkebevonás nehéz, ezért szerinte az utóbbit választják. Így arra számít, hogy az anyabankok annyi új hitel nyújtását engedik majd leányaiknak, amennyi forrást tudnak gyűjteni.
Juhász Gábor, válságmenedzser szerint, ha bankoknak bőven lenne forrásuk és gazdaságpolitikai problémák sem lennének, akkor is nehezen hiteleznének mert a magyar vállalkozások többsége nem hitelképes. Szerinte legfeljebb 10 ezer magyarországi vállalkozás tekinthető hitelképesnek.
A forint tartós gyengesége is jelentős veszteséget okoz a magyar bankrendszernek. Amiatt ugyanis egyre több adós nem fizeti kötelezettségét, és a bankoknak nagyobb árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük a végtörlesztéskor. A romló hitelállomány miatti veszteség nem számszerűsíthető, a végtörlesztés miatti veszteség azonban megbecsülhető. Ha minden lakossági jelzáloghitelt végtörlesztenének, akkor a bankrendszernek körülbelül 1400 milliárd forint vesztsége keletkezne. A jegybank előrejelzése szerint az érintett hitelek 20 százalékát végtörlesztik, így a bankoknak 300 milliárd forint körüli vesztesége származhat.
A frank minden további egyforintnyi drágulása 20 milliárd forinttal növeli a bankok veszteségeit. A bankrendszer működőképessége mindennek ellenére biztonságosnak tűnik. A jegybanknál ugyanis végeztek olyan vizsgálatokat, hogy szélsőséges körülmények között mi történne a magyar bankrendszerrel. A jegybanki szakértők számításai szerint ha az euróárfolyam 329, a svájci franké pedig 275 forint lenne, akkor a bruttó hazai termék 1,2, a foglalkoztatottság 0,5, a lakásárak 10 százalékos csökkenése, valamint 8,8 százalékos kamatszint és 7,4 százalékos országkockázati felár kialakulása várható. Ilyen szélsőséges helyzetet a bankrendszer 196 milliárd forint bevonásával tudna kezelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.