Zsugorodó biztosítási díjbevételek - A K&H nyerte a kgfb versenyt
A nem élet ágon még rosszabb volt a helyzet, a díjbevétel nagyjából 5,5 százalékkal maradt el a tavalyitól. Az egyes piaci szereplők között persze nagyok az eltérések, vannak, amelyek százalékosan két számjegyű növekedést értek el 2010-hez képest, és olyanok is, amelyeknél a díjbevétel ugyanilyen arányban zsugorodott. Az életbiztosítási piacon a növekedést vizsgálva vitathatatlanul előnyben vannak azok a cégek, amelyek nem olyan régen indultak, így lejáró biztosításaik még nincsenek, a rendszeres díjas konstrukciók pedig éveken át egyre nagyobb díjbevételt hoznak számukra.
Ezek közé tartozik a CIG Pannónia, amelynek díjbevétele 28,2 százalékkal gyarapodott a tavalyi első kilenc hónaphoz képest. Azok a biztosítók, amelyeknek már komoly kifutó állományuk is van, jellemzően még mindig a díjbevételek csökkenését tapasztalták. Ez történt egyebek között az Avivánál és az ING-nél is. A hagyományos életbiztosítások iránti érdeklődés élénkülését mutatja, hogy a Grawe is jó első három negyedévet zárt, hiszen 14,6 százalékkal növelni tudta tavalyi díjbevételét.
A nem életbiztosítási piacon is jelen lévő cégeknél a díjbevételek év/év szintű alakulását nagymértékben befolyásolta a tavalyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban való szereplés. A győztes K&H Biztosító több mint 35 százalékos bővülésről számolt be az év első kilenc hónapjában, a Köbe pedig 10 százalékot javított. A kampányban viszonylag rosszul szereplő Genertel ugyanakkor csaknem 30 százalékos díjbevétel-csökkenést szenvedett el.
Folyamatosan csökkenő díjbevétele ellenére megmaradt a legnagyobb piaci szereplőnek az Allianz, 100 biztosításra szánt forintból 19-et még mindig ennél a társaságnál költenek el az emberek. A második helyen a szintén csökkenő díjbevételű Generali áll, amely az idén a kgfb-szegmensben viszont már elveszítette ezüstérmes helyét. A szerény mértékben növekvő díjbevételű Groupama Garancia ezzel szemben megerősítette harmadik helyét a biztosítók körében az Aegon előtt. Utóbbi két társaság a hazai biztosítási piac legkiegyensúlyozottabb szereplői közé tartozik abból a szempontból, hogy díjbevételeik nagyjából fele származik az élet- és fele a nem életbiztosítási piacról.
Míg a díjbevételek terén gyengén sikerült a 2011-es év eddigi része a biztosítók számára, eredményesség szempontjából lényegesen jobb az idei év a tavalyinál. A piaci szereplők az első kilenc hónapban a PSZÁF adatai szerint 16,35 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ez a hatszorosa a tavalyinak.
A javuló nyereségesség oka főleg az volt, hogy a nem élet ágon ezúttal lényegesen jobb lett a biztosítástechnikai eredmény, amiben minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy ebben az évben sokkal kevesebb, a szélsőséges időjárás számlájára írható kár keletkezett. A nem életbiztosítási ágazat egészében több mint 14 százalékkal csökkent a kárkifizetések összege, a tűz- és elemi kockázatokra, valamint az egyéb vagyoni kockázatokra pedig nagyjából 35 százalékkal kevesebb kártérítést kellett kifizetniük a biztosítóknak, mint 2010 első kilenc hónapjában.
A javuló nyereségesség ellenére a hazai biztosítók tőkeellátottsága romlik, bár még mindig igen magasnak számít. A szektor minimális szavatolótőke-szükséglete 105,7 milliárd forint, és szeptember végén ennek több mint a duplájával rendelkeztek a hazai társaságok. A biztosító egyesületek tőkehelyzete még jobb, náluk a tőkeellátottság csaknem 340 százalékos.
