Beinduló bankturizmus a szomszédban

„Január vége” – mondja a velem szemben ülő mosolygós hölgy arra a kérdésemre, mikorra kaphatok legkorábban időpontot, ha az ő bankjuknál szeretnék számlát nyitni vagy betétet elhelyezni. A helyszín az ausztriai Bank Burgenland egyik eisenstadti (kismartoni) kirendeltsége – a bejáratnál rögtön magyar nyelvű eligazító felirat fogad, a mögöttünk lévő asztalon pedig egy vaskos „Ungarn” feliratú mappa jelzi, hogy korántsem mi vagyunk az első magyarok, akik betévedtek a pénzintézetbe.

Sőt, a lakossági üzletágért felelős, neve elhallgatását kérő hölgy elmondása szerint az elmúlt időszakban egymásnak adták a kilincset honfitársaink: „A fordulat valamikor 2011 tavaszán következett be, azóta érezhetően megnőtt azon magyarok száma, akik nálunk szeretnék elhelyezni a pénzünket. Voltak, akik Budapestről érkeztek.”
Bár a fióknak már december közepén is meg kellett küzdenie egy nagyobb „magyar hullámmal”, a helyzet e hét elejére éleződött ki igazán.

„Hétfő óta valóságos áradattal kell szembenéznünk Magyarországról. Nagyon sokan telefonon érdeklődnek, az e-mailek megválaszolását pedig nem bírjuk erővel” – magyarázza, hozzátéve, hogy a ma délutáni ülésük témája éppen az lesz, hogyan kezeljék a számukra is váratlan helyzetet.

A pénzintézet kifejezetten „utazik” a magyar ügyfelekre: több fiókukban évek óta alkalmaznak magyar nyelvű, Szombathelyről vagy Sopronból átjáró ügyintézőket. Az eisenstadti fiókban például három magyar dolgozó fogadja „a keleti vendégeket” – a vezetés most azt fontolgatja, szükséges-e a soproni leánybanktól erősítést kérni.

Érdekesség, hogy a több százezer eurót lekötni kívánó magyarok mellett már egyre több kevésbé tehetős honfitársunk is felkeresi a fiókot. „Teljesen átlagos polgárok is érdeklődnek nálunk, akik csak pár ezer eurót kötnének le. Őket nem igazán érdeklik a kamatok, egyszerűen biztonságba akarják tudni a pénzüket, mivel – mint mondják – aggódnak a magyarországi helyzet miatt” – közli a hölgy.

Bár pontos számokat nem szívesen mond, így azt sem árulja el, összesen mekkora összeget helyeztek el a magyarok náluk, az már önmagában is beszédes tény, hogy az általuk lekötött betétek összege az elmúlt évben megduplázódott. A magyarok jelenleg a teljes ügyfélállomány 6-8 százalékát teszik ki, igaz, közéjük tartoznak azok is, akik már huzamosabb ideje Ausztriában dolgoznak. A folyószámlanyitás ebben a fiókban is csak személyesen történhet, útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal. Itt kérnek egy igazolást is a pénz eredetéről abban az esetben, ha 15 ezer eurónál többet szeretne valaki elhelyezni.
Az általunk véletlenszerűen kiválasztott osztrák bankfiókban tapasztalt élénk érdeklődés tehát arra utal, hogy – bár ez egyelőre túlzott aggodalomnak tűnik – egyre több magyar gondolkozik pénzének kimenekítésén befektetései megóvása érdekében.

Igaz, az osztrák bankok előtt kígyózó magyar sorokról szóló híresztelések, legalábbis tegnapi eisenstadti tapasztalataink szerint, hamisnak bizonyultak: ilyeneket sem a Bank Burgenlandban, sem a városban működő más pénzintézeteknél nem tapasztaltunk.
S habár a kismartoni belvárost járva itt-ott megütötte fülünket magyar szó, ez inkább a kivételek közé tartozott – a város tegnap is megszokott életét élte, és rá sem hederített arra, hogy tőle keletre a szomszéd ország talán épp a gazdasági túlélésért küzd.

A befagyasztási rémhírekről tárgyaltak

A magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére – állapították meg a résztvevők a Pénzügyi Stabilitási Tanács csütörtöki ülésén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a szokásos gyakorlatnak megfelelően Matolcsy György megbeszélést folytatott a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjaival, amelyen Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke mellett részt vett Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke.

A külföld felé kacsingató ügyfeleknek azt sem árt figyelembe venniük, hogy az osztrák – és főként a svájci – hitelintézeteknél jóval nagyobb a folyószámla fenntartási költsége, mint itthon. Egy átlagos, sztenderd bankszámla havi díja 5-7 euróba kerül havonta, amely a magyar szolgáltatóknál alkalmazott tarifa nagyjából hatszorosának felel meg. Emellett az osztrák pénzügyi szolgáltatók olyan tranzakciókért is számolnak fel díjakat, amelyekért itthon alapesetben nem kell fizetni: ilyen például a pénztári befizetés is. A külföldi számlára történő utalgatáshoz emellett nem árt devizaszámlát nyitni az itthoni banknál, mert a forintszámláról történő utalás súlyos – akár több ezer forintos – konverziós díjakkal járhat.

A jelenlegi körülmények között a forintmegtakarítások euróra váltása sem tűnik észszerű lépésnek, hacsak valaki nem számol a gazdasági körülmények még súlyosabbá válásával. A mostani, 320 forintos euróárfolyam tükrében ugyanis majdnem biztos, hogy a forintját közös devizára váltó majdani ügyfélnek árfolyamveszteséggel is számolnia kell, úgy, hogy ennek – és költségeinek – ellentételezéseként nagyjából 2 százalékos betéti kamatokra számíthat. Ez egy-két millió forintnyi betétet feltételezve még a számla fenntartására sem feltétlen elég.

Az adózás terhe alól a külföldi számla sem ad felmentést. A Szlovákia irányába induló ügyfeleknek arra kell számolniuk, hogy a kinti bankjuk a NAV-nak nyilatkozik adataikról és az elért kamatról, amely után az adót be kell vallani és leróni. Ausztriában pedig a helyi kamatadó alóli mentességhez a NAV-tól beszerzett igazolás kell, vagyis vagy az osztrák, vagy a magyar kamatadót mindenképp meg kell fizetni.

Mindezek tükrében elsősorban azok, a relatíve kisebb pénzügyi vagyont birtokló lakossági ügyfelek dönthetnek a külföldi bankszámlanyitás és a pénz kimenekítése mellett, akik nem bíznak a hazai pénzügyi rendszer stabilitásában. Az eddig külföldre irányított kisebb méretű – nem privát banki – magánvagyonok nagyságáról nincs hivatalos becslés: a hazai privát banki piacot évek óta vizsgáló BloChamps Capital pénzügyi tanácsadó novemberben megjelent kalkulációi szerint ugyanakkor tavaly májustól nagyjából 30 ezer külföldi számlát nyithattak a szomszédos országokban hazai ügyfelek, ez néhány tízmilliárd forintnyi vagyontranszfert jelent. A teljes, eddig külföldre irányított magánvagyon nagyságát ugyanakkor több ezer milliárd forintra becsülik a szakértők. -->