Az eseményről hétfőn késő este az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közleményt adott ki, amelyben leszögezi: a piaci szereplők és a pénzügyi hatóságok koordinációjának hiányában eltúlzott mértékűvé és szabályozhatatlanná válhat a kitettség csökkentési folyamat, és végül hitelválság alakulhat ki. Az EBRD szerint jóllehet a körülmények most különböznek a 2008–09-es időszakitól, azonban most is hasonló módon szükséges az együttes fellépés „az optimálisnál rosszabb kimenetelek” megakadályozására. A londoni bank megfogalmazása szerint „ez a Bécsi 2.0 kezdeményezés”.
A bank szerint a célok között szerepel, hogy a bankérdekeltségek működési országainak hatóságai továbbfejlesszék a helyi finanszírozási forrásokat, enyhítendő a bankok túlzott függőségét a tőkebeáramlástól. A meghatározott célok között van az is, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményeknek készen kell állniuk a bankérdekeltségek számára nyújtandó külső segítségre és pénzügyi támogatásra. Fontosnak ítélték a résztvevők emellett, hogy az anyabankok országainak hatóságai egyeztessék a makroprudenciális és szabályozói intézkedések végrehajtását és kommunikációját a leánybankok működési országaival.
Az EBRD ez utóbbival kapcsolatban nem említett konkrét példákat. Londoni felzárkózó piaci közgazdászok azonban már korábban több elemzésükben kiemelten foglalkoztak az osztrák felügyeleti hatóságok nemrégiben hozott rendelkezésével, amely szerint a közép- és kelet-európai piacon jelen lévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára – a végső határidő előtt hat évvel – teljesíteniük kell a szigorított Bázel III-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőségi betétállomány-rátája az új folyósítások esetében az idei év után nem haladhatja meg a 110 százalékot. A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics ezzel kapcsolatos minapi elemzésében úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok tőkemegfelelési rátája emelésének egyik módja a keleti érdekeltségek finanszírozásának csökkentése, és hasonló következtetésre jutott a Fitch hitelminősítő is.
A tegnapi, szintén Bécsben, az Euromoney konferenciáján elhangzott nyilatkozatok szerint viszont az osztrák bankok továbbra is elkötelezettek a kelet-európai piacok iránt. „Az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) által kidolgozott bankszabályok nem azt célozzák, hogy az osztrák bankok leépítsék térségbeli jelenlétüket, éppen ellenkezőleg, a pozíciójuk fenntarthatóságát szolgálják” – mondta Ewald Nowotny, az ÖNB elnöke. Herbert Stepic, a Raiffeisen Banki International vezérigazgatója – akit az MTI idézett – pedig úgy nyilatkozott: „Közép- és Kelet-Európát olyan helynek tekintjük, ahol továbbra is befektetünk. Nem fogunk elfutni, hiszen továbbra is ez Európa növekedési motorja.”
A hétfői tanácskozásnak magyar résztvevői is voltak: közös közleményük szerint az MNB, az NGM és a PSZÁF úgy látja, hogy a Bécs 2.0 kezdeményezés fontos és előremutató lépés a térség gazdaságainak erősítése irányába.
A bécsi kezdeményezés
Az eredeti bécsi kezdeményezés alapján – amelynek kialakításában az EBRD-nek és az IMF-nek kulcsszerepe volt – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak kelet-közép-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat. Az EBRD szerint a bécsi kezdeményezés sikeres volt abban, hogy a nemzetközi bankcsoportok fenntartották kitettségeiket a felzárkózó európai térségben.
