Magánkasszák: másfél hónapig lehet még a tb-be átlépni
Információink szerint az a mintegy 100 ezer magán-nyugdíjpénztári tag, aki tavaly arról nyilatkozott, hogy marad a pénztárában, ragaszkodott korábbi álláspontjához, és elenyésző azok száma, akik eddig a visszalépés mellett döntöttek. Igaz, maguk a pénztárak is azt javasolják, mindenki várjon ki az utolsó pillanatig, hátha megváltoznak a tagokat hátrányosan érintő jogszabályok.
Az is kérdéses még, hogy a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett hogyan tudnak fennmaradni a pénztárak. Mivel a járulékokból tagdíjbevételük már nem keletkezik, vélhetően kötelező tagdíjat kell majd kiróniuk a tagjaikra, amelynek összege egyelőre nem ismert, de akár havonta több tízezer forint is lehet. Aki visszalép, az – akárcsak
a tavaly – megkaphatja a felhalmozott reálhozamát és tagdíj-kiegészítését. A reálhozam azonban ezúttal vélhetően nem lesz olyan magas, mint egy éve, 2011 ugyanis a legtöbb pénztári portfólió számára rossz év volt.
A klasszikus alapok között ugyan voltak olyanok, amelyek 7-8 százalékos hozamot is elértek, de jellemzően azoknál pénztáraknál, amelyeknek legfeljebb néhány száz tagja maradt csak. A nagyobb pénztárak, amelyek vélhetően hosszabb állampapírokat tartottak a klasszikus alapokban, a hozam is szerényebb, 5 százalék alatti lett. Ami a kiegyensúlyozott alapokat illeti, ezek a legtöbb nagy pénztárnál enyhe mínuszba kerültek, kivéve az Allianzot, amelynél 0,38 százalékot emelkedett az árfolyam.
A növekedési alapoknál pedig a tőzsdei lejtmeneteket jóformán minden pénztár megérezte, kivéve az Életút, amelynek mindhárom portfóliója igen magas, 7-9 százalékos hozamot ért el. A legnagyobb veszteséget tavaly az OTP növekedési alapja szenvedte el, 7,89 százalékos mínuszba került. Az OTP-nek a medve piacon nem megy túl jól, 2008-ban is ugyanez az OTP-s portfólió bukott a legnagyobbat, igaz, 2009 és 2010 során pedig ez emelkedett a legtöbbet, túlszárnyalva az összes versenytársát. .
