Kovács Levente szerint ugyanis a lakossági jelzáloghitelek felvevői elsősorban a gazdasági válság hatásai miatt törlesztik rosszabb arányban a hiteleiket, a svájci frank és az euró árfolyamának emelkedése ennél kisebb hatású. A szövetség adatai szerint ugyanis akár a lakáscélú, akár a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél csak 2 százalékkal nagyobb a kilencven napnál hosszabb késedelembe esők aránya, mint a forintalapúak esetében.
A szakértő hozzátette: a magyar bankrendszer idei egyik legnagyobb feladata az új árfolyamgáttal kapcsolatos teendők ellátása. Becsléseik szerint a lakossági jelzáloghitelek mintegy kétharmadát a hitelállomány körülbelül háromnegyedét fogják az adósok a megújított árfolyamgát segítségével átütemezni.
A Bankszövetség háttérbeszélgetésén Bunna Gyula, az UniCredit Bank lakossági és kisvállalati divízióját irányító ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az árfolyamgáttal kapcsolatos terhek ellenére a kereskedelmi bankok igyekeznek fenntartani aktivitásukat az új hitelek terén is, hiszen ez a társaságok elemi üzleti érdeke.
A rendezvényen Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta, hogy tavaly a második félévben a felügyelethez a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei 6 585 fogyasztói beadványt nyújtottak be, ügyfélszolgálatukat pedig 32 067 esetben keresték meg. Az év egészében 9 753 beadvány érkezett a pénzügyi hatósághoz, az ügyfélszolgálathoz pedig 51 271-en fordultak. Ez az ugrás megtört egy csökkenő trendet a felügyelet fogyasztóvédelmi megkeresései tekintetében, az igények növekedésének oka a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása és a végtörlesztéssel és az árfolyamgáttal kapcsolatos problémák.
