„Nem valószerűtlen, hogy a kínai jüan globális tartalék devizává válik” – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a kínai gazdaság tíz éven belül eléri és megelőzi az Egyesült Államok gazdaságát, és az ázsiai ország politikai súlya is gyorsan nő. A jüan azonban csak 20-30 év múlva válhat tartalék devizává a szakértő szerint, mert ahhoz politikai elhatározás, valamint a pénzügyek és a tőkemozgások liberalizációjára is szükséges.
Még sokáig nem jön el az ideje a jüan tartalék devizává válásának – állítja Buró Szilárd, az Equilor szakértője. Ez ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha az ország tőke- és devizapiaca már 3-5 éve teljesen liberalizált lesz, és a piaci szereplők bizalmát is elnyerte Kína pénze. Ezért szerinte csak tíz év múlva lesz érdemes a jüan tartalék devizává válásával foglakozni. A svájci frank euróhoz kötése után sokan új menedékvaluták feltűnését várták, ám ez nem valósult meg.
Valószínűleg diplomáciai fogásként vetette fel a valutaalap vezetője a jüan tartalék devizává válást – mondta lapunknak Misik Sándor, a Solar Capital Market portfóliókezelője. Szerinte egy ország pénze akkor válik globális tartalék devizává, ha azt a nemzetközi fizetési forgalomban elfogadják, valamint, ha a befektetők és a jegybankok abban tartalékokat képeznek. A jüan felértékelődésére ugyan már most is lehet spekulálni, nemzetközi fizetőeszközzé válása viszont csak 10-15 év múlva lehetséges.
A portfóliókezelő azt sem tartja valószínűnek, hogy a jüan hamarosan felváltja a dollár helyét a nagyobb feltörekvő országok egymás közötti kereskedelmében. A jüan használata ugyanis egyoldalú előnyöket jelentene Kína számára a partnerországokkal szemben. Ám az amerikai kötvényvásárlási program pénzhígító hatása miatt csökken a bizalom a dollárral szemben, ezért az a valószínűbb, hogy a nagy feltörekvő országok megegyeznek egy valutakosár használatában az egymás közti külkereskedelmi forgalom elszámolásában.
Fejlesztési bankot terveznek a BRIC országok
Közös fejlesztési bank létrehozatalán fáradoznak a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) – írta a Vedomosztyi. Az orosz lap szerint pénzügyminisztereik jövő heti, Dél-Afrikával kiegészülő, Újdelhiben tartandó ülésén megvitatják a kínai ajánlatot a jüanban denominált kölcsönök folyósításáról. Most a BRIC országok egymás közötti kereskedelmének 13 százaléka bonyolódik jüanban, ám ez az arány néhány éven belül 50 százalék fölé nőhet.
