Egyre kevésbé szeretjük a hitelkártyát, de...

Tovább csökkent tavaly a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint az év végén 1229 millió plasztik volt forgalomban, amely 8,9 százalékkal – csaknem 140 ezer darabbal – kevesebb az egy évvel korábbinál.
A 2006 óta ilyen alacsony szinten nem járt darabszám csökkenésével párhuzamosan mérséklődött a hitelkártyák piaci súlya is: tavaly már az összes kibocsátott bankkártya mindössze 14,6 százalékához tartozott hitelkeret, holott ez az arány a válság előtt még megközelítette a 20 százalékot.

Érdekes ugyanakkor, hogy a hitelkártyákkal produkált forgalom tavaly is növekedni tudott, a darabszám erős mérséklődése ellenére is. A jegybank statisztikái szerint ­2011-ben 318,78 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak ezekkel a kártyákkal, amely majdnem öt százalékos bővülést jelent a bázisévihez képest. A forga­lom növekedéséért ugyanakkor –hasonlóan a betéti kártyáknál tapasztalt tendenciához – egyértelműen a vásárlási tranzakciók a felelősek: ezek értéke több mint egytizedével, 240,3 milliárd forintra nőtt tavaly.

A hitelkártyákkal meglehetősen drága műveletnek számító készpénzfelvételek értéke viszont 8 milliárd forinttal 60 milliárdra csökkent, és fokozatosan mérséklődik a készpénzbefizetések értéke is.
A hitelkártyák számának csökkenése több tényezővel is magyarázható. A mérséklődésért leginkább a kedvezőtlen makrogazdasági környezet o­kolható, hiszen ha a reálkerese­tek stagnálnak vagy csökkennek, és mérséklődik a lakossági fogyasztás, az nyilvánvalóan nem használ a piacnak.

Emellett hozzájárulhatott az évek óta tartó darabszámcsökkenéshez a lakosság súlyos eladósodottsága is: a válság kitörése után a hiteleikkel küzdő ügyfelek első körben a kisebb összegű (és drágább) fogyasztási hiteleiktől igyekeztek megszabadulni. A visszaesésben a piac tisztu­lása is szerepet játszott: 2008 előtt ugyanis sok olyan lakossági ügyfél juthatott hitelkártyához, akinek jövedelmi, illetve anyagi helyzete ezt igazából nem tette volna lehetővé, így később önként vagy kényszerből, de visszaadta aplasztikot.

A darabszám csökkenésével párhuzamosan a szolgáltatók lelkesedése is alábbhagyott: új konstrukciókból nem sok jelenik meg a piacon. Az árazásban a standard kártyáknál nincsenek nagy különbségek, a THM-ek többnyire 40–44 százalék között mozognak. Ettől a hónaptól viszont új játészabályok is életbe léptek a piacon: jogszabály maximalizálja ugyanis a hitelkártya-szerződések után fizetendő teljes hiteldíjmutató mértékét. E szerződéseknél a THM mértéke nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét, így a maximum jelenleg 46 százalék.