Nyerjünk a bóvliba sorolt állampapírokon – ez volt a jelszó több hazai alapkezelőnél is tavaly év végén és az idei év elején, amikor elindították új alapjaikat. Az ötlet pedig eddig be is vált, azok a befektetők, akik ezekben a konstrukciókban helyezték el a megtakarításaikat, többnyire jól jártak. Az OTP tavaly decemberben indult feltörekvő piaci kötvényalapja például indulása óta már több mint 10 százalékot szedett magára. A főleg a prémium és privát banki ügyfélkör számára létrehozott konstrukció igyekszik olyan kötvényekbe fektetni a vagyonát, amelyeket külföldi devizában bocsátottak ki, és magas lejárati hozamszinteken forognak.
Mivel a leminősítések után ez a megállapítás a magyarországi hitelpapírokra is jellemző volt, az alap főleg euróban kibocsátott hazai állampapírokat és vállalati kötvényeket vásárolt. Szintén szép nyereséget érhettek el az elmúlt néhány hónapban azok, akik a forintkötvényekbe fektető alapokat választották. A januárban 10,8 százalék körül tetőző tízéves hozamok mostanra 9 százalékosra süllyedtek, a hosszú kötvényalapok három hónapos hozamai épp ezért impozánsak. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint általában 4–6 százalék között mozognak, az Erste XL kötvényalapjánál pedig a 7 százalékot is meghaladja.
A hozamok még mindig magasak, így egyéves időtávon nézve persze a hosszú kötvényalapok többsége mínuszban, esetleg enyhe pluszban áll, a 12 hónap alatt legjobban teljesítő OTP Maxima is alig 3 százalékot szedett magára.
A jövő is bizonytalan, a szakértők szerint a jelenlegi 9 százalék körüli hozamokat egy piaci pánik pillanatok alatt feljebb lökheti, az árfolyamok zuhanását persze tompíthatja, ha a kormány megegyezik az IMF-fel, az viszont, hogy ez mikor következik be – ha egyáltalán bekövetkezik –, még nem tudható. Ami biztató, hogy a külföldi befektetők a többi feltörekvő piaci kötvénnyel együtt lelkesen vásárolják a magyar állampapírokat, közülük a legnagyobb, a Templeton pedig a napokban úgy nyilatkozott, hisz Magyarországban, és mindenképpen megtartja itteni befektetéseit.
A fentieknél alacsonyabb kockázatúak a rövid kötvényalapok. Ezek is jól teljesítettek az év első hónapjaiban, a Bamosz adatai szerint volt olyan konstrukció, amely 6 százalékosnál is magasabb hozamot ért el az elmúlt három hónapban. Mivel az ilyen alapokban lévő állampapírok hozama kevésbé ingadozik, mint a hosszú kötvényalapokban lévőké, a rövid kötvényalapok egyéves hozama is pozitív, 3–6,5 százalék között mozog. Egyes alapok, például az OTP és az Erste konstrukciói bizonyos feltételek mellett a tőkére is garanciát vállalnak.
A nemzetközi állampapírpiacon befektető alapok iránti érdeklődés is megnövekedett az utóbbi időszakban, és a hazai alapkezelőknél is egyre szélesebb a kínálat ezen a fronton. A régióban maradva, a lengyelországi alapokat is kezelő AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelőnél lengyel kötvényalap is elérhető mind forint-, mind zlotyalapon. A forintalapú konstrukció egy korábbi régiós kötvényalap átalakításával jött létre tavaly novemberben, azóta elért hozamai pedig lényegesen magasabbak a magyar kötvényalapokénál.
A jövőre nézve is optimista az alapkezelő, legfrissebb havi jelentésében ugyanis azt írja, a lengyel kötvénypiac továbbra is igen stabil és likvid, és a befektetők vonzónak találják a 4,5–5,5 százalék közötti hozamszinteket, mivel a gazdaság erős, a banki és állami mérlegek egészségesek Lengyelországban. Szintén a feltörekvő piacok állampapírjaiba fektet a Budapest Alapkezelő GE Money feltörekvő piaci devizakötvény alapja, amely a magyar államkötvényalapoknál kockázatosabb, igaz, az elérhető hozama is magasabb lehet.
A vállalati kötvényekbe fektető alapok is megszaporodtak az elmúlt egy-két évben. Az MKB nyitotta a sort 2009-ben, majd az AEGON is indított egy feltörekvő piaci vállalati kötvényalapot 2010 legvégén, utóbbi alap az elmúlt hetekben szépen teljesít, legutóbbi portfóliójelentése szerint magasan túlszárnyalta a benchmarkját, és árfolyama szinte rakétaként lőtt ki.
