Pénz- és tőkepiac

Lapostévére és társaira egyre kevesebb hitelt veszünk fel

Az első negyedév sem hozott áttörést a hitelpiacon: bár a vállalatoknak nyújtott új kölcsönök mennyisége emelkedett némileg a tavalyihoz képest, a háztartásoknál csak a végtörlesztés okozta hitelkiváltások okoztak növekedést.

Gyengén alakult az első negyedév a hitelek piacán, hiszen sem a lakossági, sem a vállalati szektornál nem sikerült komoly mértékű növekedést elérni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból.
Az MNB adatai szerint a magyar háztartások – folyószámlahitelek nélkül – 232,9 milliárd forintnyi új fogyasztási és lakáscélú hitelt vettek fel 2012 első három hónapjában.

Ez ugyan több mint duplája a bázisidőszakinak – akkor 93,4 milliárdnyi új kihelyezést regisztrált a jegybank –, a növekmény viszont kizárólag a kedvezményes végtörlesztés hatásával magyarázható. Jelentős bővülést ugyanis csak a lakáscélú, illetve a szabad felhasználású hiteleknél mutat a statisztika, ahol viszont kizárólag a devizahitelek forintra váltása hozott bővülést, a több száz milliárdnyi új forinthitel-kihelyzés nyomán. (Lakáshitelből 110 milliárd, szabad felhasználású jelzáloghitelből pedig 94,5 milliárd forintot helyeztek ki az első három hónapban, holott az utóbbi időszakban a havi kihelyezés többnyire összesen 10–20 milliárd forint között mozog.)

A fogyasztási hiteleknél viszont már látszik, hogy folytatódott az új hitelek állományának csökkenése, illetve stagnálása az egyébként sem túl izmos bázishoz képest. Szerény mértékű emelkedés egyedül a gépjárműhiteleknél mutatkozott, ahol a tavaly első negyedévi 4,2 milliárddal szemben idén 4,4 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki a szereplők. Áruhitelből viszont mindössze 2,2 milliárd forintnyi fogyott három hónap alatt, míg tavaly közel hárommilliárd forint értékben vettek fel ilyen típusú kölcsönt az érintettek.

A személyi kölcsönök piaca gyakorlatilag stagnál, a 21,5 milliárd forintos első háromhavi kihelyezés épphogy elmarad a tavalyitól. A mostani számok annak tükrében különösen érdekesek, hogy a válság előtti időszakban, 2008 elején személyi hitelből még 77,5, áruvásárlási hitelből 16,5, gépjárműhitelből pedig több mint 20 milliárdot helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók.

A vállalati hitelek piacán némileg biztatóbb a kép. A jegybank adatai szerint – szintén folyószámlahitelek nélkül – 551,8 milliárd forintnyi új hitelt helyeztek ki a szolgáltatók a március végéig tartó negyedév során, amely bő 12 százalékkal már meghaladja a bázisidőszakit. A növekménynél ugyanakkor figyelembe kell venni a háztartásokéhoz hasonlóan gyenge bázist: 2008 és 2010 között rendre 740 és 800 milliárd forint közötti új kihelyezés történt, amelynek tükrében az idei teljesítmény sem számít különösebben jónak.

A visszafogott új kihelyezések az állományi adatokon is tükröződnek. Az MNB statisztikái szerint 2012 márciusának végén 7688,3 milliárd forintnyi volt a hazai háztartásoknál, amely több mint négy százalékkal elmarad a bázisidőszakitól: ez még a végtörlesztés hatását figyelembe véve is gyenge hitelkeresletre utal. A vállalatoknál lévő hitelállomány ugyanakkor 1,8 százalékkal, 7357 milliárd forintra emelkedett a 2012 márciusáig terjedő egy év alatt, ám az alig több mint 130 milliárd forintos gyarapodás tükrében ez a növekedés sem nevezhető számottevőnek.

Utazásra alig vesznek fel hitelt

Miközben a lakásvásárlásra felvett hitelt a lakosság 61 százaléka elfogadhatónak tartja a Cofidis Hitel Monitor kutatása szerint, elenyésző, 6 százalék, illetve 3 százalék azoknak az aránya, akik a hitelből finanszírozott hétköznapi vásárlást, ajándékozást, illetve utazást sem utasítják el. Az MTI által idézett felmérés alapján a megkérdezettek közel fele ugyanakkor felelősségteljes döntésnek tartja a hitelfelvételt tanulmányokra, illetve egészségügyi kezelésre is.

A kutatásból kiderül, hogy a következő negyedévben a lakosság 38 százaléka tervez nagyobb értékű terméket, szolgáltatást vásárolni: jellemzően lakásfelújításra, illetve utazásra kívánnak nagyobb összeget költeni az emberek, 21, illetve 10 százalékos arányban. Utazás finanszírozására az ezt tervezők 7 százaléka folyamodna pénzügyi segítséghez.

A nagy értékű vásárlás, utazás finanszírozásához felvenni kívánt hitelek összege az esetek közel felében 100 ezer és 999 ezer forint közé esik, és 38 százalék azoknak az aránya, akik legfeljebb 99 ezer forintot vennének fel. Csupán 16 százalék tervezi, hogy 1 millió forint feletti összeget vesz fel.

A kutatásból kiderül, hogy a következő negyedévben a lakosság 38 százaléka tervez nagyobb értékű terméket, szolgáltatást vásárolni: jellemzően lakásfelújításra, illetve utazásra kívánnak nagyobb összeget költeni az emberek, 21, illetve 10 százalékos arányban. Utazás finanszírozására az ezt tervezők 7 százaléka folyamodna pénzügyi segítséghez.

A nagy értékű vásárlás, utazás finanszírozásához felvenni kívánt hitelek összege az esetek közel felében 100 ezer és 999 ezer forint közé esik, és 38 százalék azoknak az aránya, akik legfeljebb 99 ezer forintot vennének fel. Csupán 16 százalék tervezi, hogy 1 millió forint feletti összeget vesz fel. -->

hitelpiac lakáshitel MNB kamat gépjárműhitel
Kapcsolódó cikkek